Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Terdik Szilveszter: Újabb adatok Görömböly egykori görögkatolikus templomáról
A Herman Ottó Múzeum Évkönyve LIV (2015), 353—367. ÚJABB ADATOK GÖRÖMBÖLY EGYKORI GÖRÖGKATOLIKUS TEMPLOMÁRÓL Terdik Szilveszter Iparművészeti Múzeum, Budapest Görömböly szülöttének, Kárpáti Lászlónak barátsággal Absztrakt: A történeti Borsod vármegye egyik legrégibb görögkatolikus közössége Görömbölyön él. A tapolcai apátság kegyurasága alá tartozó településre 1712-ben telepítettek ruszin jobbágyokat, akik hamar fatemplomot is építettek maguknak. 1776-tól az apátság kegyura a munkácsi görögkatolikus püspök lett. Bacsinszky András püspök 1800 és 1805 között a közösségnek új kőtemplomot építtetett, amelyen már néhány év múlva komoly statikai problémák jelentkeztek. Az épület megerősítésére Kun János miskolci építőmester készített tervet, ekkor az egész épületet fel is mérte. A kőtemplomot az 1834-es földrengés után le kellett bontani, de Kun frissen előkerült rajza és a kánoni látogatások jegyzőkönyveinek segítségével mégis lehet fogalmunk az egykori templom építészeti formáiról. Kulcsszavak: Miskolc-Görömböly, görögkatolikus templom, Tapolcai apátság, Bacsinszky András munkácsi püspök, Kun János építőmester A görömbölyi görögkatolikus egyházközség története hazai viszonylatban jól feldolgozottnak számít (BAÁN 1996, 51-60; 1997a, 10-17; 1997b, 151-155; BARSI 2000b, 924—926.) A település már a középkorban a tapolcai bencés apátság birtoka volt,1 a török hódoltság és az azt követő korszak háborúi, járványai következtében elpusztásodott falut 1712-ben telepítette újra a birtokos tapolcai apát rutén jobbágyokkal. Ez a dátum egyben a helyi görögkatolikus egyházközség megalakulását is jelzi (SOÓS 1985, 128-129). A 18. századból fönnmaradt több kánoni látogatás és javadalom összeírás jegyzőkönyve, amelyek segítségével az akkori állapotokról is tájékozódhatunk (VEGHSEO et al. 2014, 102-104; 2015, 286-287; VÉGHSEŐ- TERDIK 2015, 129-130; KOVÁCS 1998, 338-341).2 Hasznos, az egyházközség életére, javaira vonatkozó 1 A tanulmány az OTKA K 108780. számú pályázata és a nyíregyházi Görögkatolikus Püspöki Levéltár támogatásával valósult meg. Az apátság középkori történetének rövid összefoglalása a korábbi szakirodalommal: HERVAY 2001, 527. Az utóbbi évtizedekben végzett régészeti feltárások eredményeit ismerteti: PUSZTAI 2013. 2 Egri Érseki Levéltár, Archívum Novum 3412, Canonica visitatio Comitatus Borsod 1746, 103-105. adatokat találhatunk a kegyuraságot gyakorló tapolcai apátság történetéhez kapcsolódó dokumentumokban is.3 A 19. századi állapotok rekonstruálásában az Egri Érseki Levéltárnak a helyi római katolikus egyházközségre vonatkozó iratanyaga fontos még, mivel ebben is számos, a görögkatolikusokat érintő adat található (BAÁN 1996, 55—56). Sajnos az egyházközség saját 19. és 20. századi iratanyaga nagyon töredékes: az előbbi időszakból ezért kiemelkedően fontos az 1877- es kánoni látogatás jegyzőkönyve (GYULAI 2000b 57—170; 2001,157—172),4 míg a 20. századi állapotokról hiteles képet nyújt az 1940-es vizitáció dokumentációja (MAJCHRICSNÉ 2014, 98-118). 3 Ezeket az Egri Érseki levéltár őrzi. Sokat merített belőlük: DOBROSSY 1978/1979, 68-71, DOBROSSY-KÁRPÁTI 1981, 121-145; 1993, 399-422, BARSI 2000a, 868-908. 4 Egy másolati példánya az eperjesi egyházmegye levéltárában is fönnmaradt: Archív Gréckokatolíckeho Biskupstva v Presove, Inv. c: 478 Rok: 1877, sign 16. Kan. vizit. Görömböly. A Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárában egy kisebb anyagot őriznek Görömbölyről: A görömbölyi görögkatolikus plébánia irata 1927—1975. MNL BAZML Fond- és állagjegyzék, Miskolc 2014, 108. (http://www.bazleveltar. hu/download.php?view.649 Letöltve: 2016.01.10.)
