Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Régészet - Gál Viktor–Miskolczi Melinda: A gönci római katolikus plébániatemplom 2014. évi feltárása
A gönci római katolikus plébániatemplom 2014. évi feltárása 317 cm, szélessége 20 cm. Melléklete nem volt, környezetében leletanyagot nem azonosítottunk. A maradvány a középkori temetkezések közé sorolható. 5. sír (s8) A modern oltár 1. lépcsőjétől nyugatra, az s3 téglapadló beszakadása jelezte a sír helyét. A modern és a barokk kori oltáralapok elbontása után láttunk neki a sír bontásának. A sírhely kialakítása során átvágták az s5 padlót, a sírt az s22 agyagrétegbe mélyítették. Az igen díszesen kivert koporsón kétféle verettípust különböztettünk meg: a nagyobb méretű, csillag alakú mintával ellátott, kerek fejű veretek a koporsó két oldalát keretezték 2—2 sorban, valamint a koporsó tetejének gerincén húzódtak 4 sorban. A koporsó tetejének jobb oldalán apró fejű, díszítetlen véretekkel jelezték az elhunyt nevét („Angel... Niczki”), továbbá itt azonosítottuk a „... VIRGO ...” szövegrészletet is. A koporsó tetejének bal oldalán az 1730-as/1750-es évszám, valamint a 14-es szám volt kivehető. A koporsó teteje az alábbiak szerint rogyott be: először a jobb oldali deszka dőlt észak felé; erre zuhant rá majdnem teljes egészében takarva azt a bal oldali deszka; végül a koporsó tetejének gerince zuhant be, részben szintén fedve a jobb oldali deszkát. A koporsó hossza 148 cm, szélessége 50 cm (6. kép). A koporsóban talált gyermek vázhossza 130 cm. Csontjait igen rossz állapotban, csupán lenyomatként, részlegesen érzékeltük a bontás során. A legjobb állapotban koponyájának hátsó, agykoponyához tartozó elemei maradtak meg. Néhány foga jelezte állkapcsának helyét. A bontás alkalmával a mellkas magasságában, a koporsó tetejének eltávolítását követően textilmaradványokat észleltünk. A most vörösesbarna színű (egykor talán fehér?), finom szövésű anyag az elhunyt felső- ruházatához tartozhatott. A textilből sikerült egyben felszedni 2 db, egyenként kb. 20 cm-es maradványt. A ruházata — a felszedett minták alapján — bő szabású, redőzött lehetett. Koponyájának nyugati felén — részben a koponyában, részben annak környezetében — élénk citromsárga színű, kissé szemcsés maradványokat találtunk. Véleményünk szerint ez a gyermek fejfedőjéhez tartozhatott. A koponya felszedésekor derült ki, hogy a fejfedőnek vélt maradvány valójában vendéghaj lehetett. A citromsárga színű anyag a világos színű szőrszálakat ragaszthatta össze. A vendéghajat legalább 2 db mintás szalaggal díszítették. 6. kép. Az 5. sír (s8) feliratos koporsója a bontás során Fig. 6. Coffin with inscription in grave no. 5 (s8) during its excavation A SZENTÉLYBEN TALÁLT TEMETKEZÉSEK ÉRTÉKELÉSE A középkori sírok a legutolsó padlószint alatt csupán néhány centiméterrel jelentkeztek. A vázak minden esetben jó megtartásúak voltak, mellékletet sírjaikban nem találtunk. Mindhárom Ny—K-i tájolású, barokk kori sír esetében az elhunytak koporsóját díszítették; nevüket és halálozásuk dátumát több száz, kerek fejű koporsószöggel ütötték a deszkákba. Az ily módon kialakított feliratok minden esetben töredékesek voltak. Csontvázuk — ellentétben a középkorra keltezhető sírokéval — igen rossz állapotú, rendkívül porózus volt. A szentélyben feltárt 1. sír elhunytjának nevét és halálozásának évszámát nem ismerjük; a koporsón lévő felirat itt a legtöredékesebb. Sírjának bontása során érdekes jelenséggel találkoztunk; a koporsó aknájának falait deszkákkal borították. A legfelső famaradványon csapolás nyomait azonosítottuk. Véleményünk szerint erre a deszkázatra az agyagos talaj beomlásától való félelem, vagy a déli oldal középső
