Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Régészet - Tóth Krisztina–Szabó Ádám–Homoki Balázs: Archaeological research at the Twin-barrows near Onga (Northeast Hungary in 2015)
282 Krisztián Tóth-Adám Szabó—Balázs Homoki AZ ONGAI IKERHALMOK 2015 ÖS RÉGÉSZETI KUTATÁSA Kulcsszavak: halmok, geomágneses kutatás, ásatás A 2014-ben publikált mágneses anomáliatérkép és a 2015 augusztusában végzett régészeti feltárás bebizonyította, hogy nemcsak az Onga melletti halmok esetében (Zsolcai-halmok), de körülöttük is régészeti lelőhellyel számolhatunk. Az elmúlt években végzett természettudományos kutatásoknak köszönhetően biztosan állíthatjuk, hogy az ikerhalmok mesterséges létesítmények. A geomorfológiai felmérés és a talajfúrások egyértelműen bizonyították, hogy körülárkoltak, a geomágneses felmérésből pedig az is kiderült, hogy az árok délről nyitott. E felmérés az északabbi halom körül további árokkeretes sírok létezését mutatta, melyek többségének szerkezete hasonló a legnagyobb halomhoz: a kerítőárkok egy része szintén délről nyitott. Az északi halom körül három különálló sírcsoportosulás figyelhető meg: nyugatra, északra és keletre. Mivel a halmokat eddig régészeti kutatás nem érintette, fontos volna néhány alapvető kérdés tisztázása. Mely korszakban épülhettek a halmok? Régészetileg bizonyítható-e, hogy a kerítőárkuk egy időben készült a halmokkal, vagy később keletkezhetett? Mikor jöttek létre az északi halom körüli temetőcsoportok? Mi a viszonyuk az ikerhalmokhoz, illetve egymáshoz? E néhány fontosabb kérdés tisztázása érdekében 2015 augusztusában 1 hektáros felszínen geomágneses felmérést végeztünk a Zsolcai-halmok északi halmától északra. A felmérés által kimutatott árokkeretes síroknak vélt anomáliák közül a legészakabbira nyitottunk két szelvényt. Ebben sikerült megtalálnunk a mérés által is kimutatott kerítőárkot és az annak közepén található feltételezett sírt. Mivel ezek a jelenségek 35 cm mélyen találhatók, így könnyen magyarázható erős mágneses hatásuk a felmérésen, ugyanis ez a mélység bőven a műszer behatolási hatótávjában található. A kerítőárokból főleg őskori kerámiatöredékek kerültek elő, azonban az északi részről egy vörös, korongolt töredék is napvilágot látott. Habár e tárgyakat keltezni nehéz, azért a korongok darabról mégis megállapíthatjuk, hogy e kerámiatechnológia a római korban a szarmatáknál volt jelen. Ám ez jelenleg csak arra lehet bizonyíték, hogy az árokkeret a római kor előtt nem készülhetett. A központi részen előkerült objektum némi szabályosságot mutatott, azonban néhány kalcinálódott csonton kívül kevés jelét találtuk temetkezésnek. Habár ismerve a szarmata temetők rablottságának fokát, akár feltételezhetjük, hogy e temetkezést is erősen megbolygatták. A 2015-ben folytatott rövid kutatást mindössze első lépésnek tekinthetjük az ikerhalmok vizsgálatában, melyet szeretnénk folytatni a jövőben. Következő lépésként mindkét halom és környezetének területén, összesen 10 hektár felszínen szeretnénk elvégezni a geomágneses felmérést. Ennek birtokában pontosabban látnánk, hogy összesen hány temetőcsoporttal számolhatunk a halmok körül, illetve milyen szerkezetű sírok jellemzőek az egyes csoportokra. Ezután rövid ásatással az északi halomtól nyugatra található temetkezést vizsgálnánk, mivel ez mutatja a legerősebb és a legnagyobb mágneses anomáliát. Ezzel egy időben a keleti csoportból is szeretnénk megkutatni a legerősebb mágneses anomáliát mutató árokkeretes temetkezést, illetve egy árokkeret nélküli anomáliát, mely feltételezhetően szintén temetkezés lehet. Tóth Krisztián—S%abó Adám— Homoki Balázs
