Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Természettudomány - Fehér Béla: Turmalin kötőanyagú hidrotermás breccsa Miskolc-Bükkszentlászlóról
Turmalin kötőanyagú hidrotermás breccsa Miskolc-Bükkszentlászlóról 21 Al 10. kép. A bükkszentlászlói turmalin összetételének ábrázolása az Al-Fe(tot)-Mg (AFM) diagramban (HENRY-GUIDOTTI 1985 alapján). 1 = Li-gazdag granitoid pegmatitok és aplitok; 2 = Li-szegény granitoidok és a hozzájuk kapcsolódó pegmatitok és aplitok; 3 = Fe3+-gazdag kvarc-turmalin kőzetek (hidrotermásan átalakult gránitok); 4 = egy Al-ban telített fázissal koegzisztens metapélitek és metapszammitok; 5 = Al-ban telített fázissal nem koegzisztens metapélitek és metapszammitok; 6 = Fe3+-gazdag kvarc-turmalin kőzetek, Ca-szilikát kőzetek és metapélitek; 7 = alacsony Ca-tartalmú metaultramafitok és Cr-V-gazdag metaszedimentek; 8 = metakarbonátok és metapiroxenitek. Fig. 10. Composition of the Bükksspntlássfó tourmaline plotted in the Al-Fe(tot)-Mg (AFM) diagram (after HENRY-GUIDOTTI 1985). 1 = Ei-rich granitoid pegmatites and aplites; 2 - Ei-poor granitoids and their associated pegmatites and aplites; 3 — FA-rich quartsp tourmaline rocks (hydrothermally altered granites); 4 — metapelites and metapsammites coexisting with an Al-saturatingphase; 5 = metapelites and metapsammites not coexisting with an Al-saturating phase; 6 — Fe,+- rich quarto-tourmaline rocks, Ca-silicate rocks, and metapelites; 7 = low- Ca metaultramafics and C.r- V-nch metasediments; 8 = metacarbonates and metapyroxenites. mely alól csak a bór képez kivételt. így a hidrotermás fluidum eredetének megállapítása a bór eredetének felderítésével oldható meg. FEHÉR (1998-99) a rioli- tos anyakőzetből származtatta a bőrt, ami kézenfekvő megoldásnak tűnik. Ez annál is inkább valószínű, mivel a riolittufa finomszemcsés, aleuritos komponenst is tartalmaz, jelezve, hogy az eredeti kőzet legalább részben tufit volt (KUBOVICS et al. 1989; SZABÓ- VINCZE 2013). Mivel a bór legnagyobb mennyiségben üledékekben dúsul (lásd pl. LONDON et al. 1996), így a kevert savanyú vulkáni törmelékes, illetve szediment protolit megfelelő forrása lehetett a bór- tartamú hidrotermáknak. Ezt az eredetet erősíti, ha a turmalin összetételét a HENRY-GUIDOTTI (1985) által szerkesztett AFM-diagramban ábrázoljuk {10. kép). Itt az összetételi pontok a 2-es mezőbe esnek, amely a Li-szegény granitoidokra (riolitokra) jellemző. A bükkszentlászlói riolittufák B-tartalmára KUBOVICS et al. (1989) 64—160 ppm közötti értékeket adtak meg. Ez a mennyiség elég jelentős, ugyanakkor a protolit B-tartalma a metamorfózis előtt még nagyobb lehetett, hiszen a bór mobilis elem lévén könnyen elkülönül a vizes oldatba, ha olyan ásványfázisok tartalmazzák (pl. agyagásványok, fehér csillámok), melyekben a bór csak adszorbeálódva és nem a kristályrácsba, erős kötésekkel beépülve van jelen. A turmalin kiválásának csak egyik előfeltétele a megfelelő mennyiségű bór jelenléte. Gránitos (riolitos) összetételű protolit esetében külön gondot jelent a mafikus (ferromagnéziumos) ásványok kis mennyisége, melyek a turmalin képződéséhez szükséges vasat és magnéziumot szolgáltatják. Erre utalnak a LESS et al. (2005) által a Bagolyhegyi Metariolit Formációba tartozó, lemezesre préselt, kovásodott metariolit kőzetkémiai adatai, ahol Fe203 = 0,50; FeO = 0,32 és MgO = 0,19 t%. Ugyanígy a BALOGH (1964) által közölt kőzetkémiai elemzési adatokban is a Fe203, a FeO és az MgO mennyisége ebben a kőzettípusban rendre 1 t% alatt marad, vagy csak kis mértékben haladja azt meg. Egyes kloritosodott vagy pirittartalmú kőzettípusok bírhatnak ennél nagyobb értékekkel. Mindezek tükrében a területen nagymérvű, jelentősebb volumenű turmalinosodással nem számolhatunk. A turmalin kötőanyagú breccsát a későbbiekben is érték még tektonikai hatások, melyet a turmalinos cementanyag némi irányítottsága (lásd az 5. ábrát), valamint a breccsát keresztülszelő repedések jeleznek. Ez utóbbiakat kvarc és káliföldpát-III tölti ki. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A szerző köszönetét fejezi ki Zajzon Norbertnek és Németh Norbertnek (Miskolci Egyetem), akik hasznos tanácsaikkal és javaslataikkal segítették a kézirat jobbá tételét. IRODALOM ÁRKAI, Péter 1973 Pumpellyite-prehnite-quartz facies Alpine metamorphism in the Middle Triassic volcanogenicsedimentary sequence of the Bükk Mountains, Northeast Hungary. Acta Geologica Academiae Scientiarum Hungaricae 17. 67-83. ÁRKAI, Péter-BALOGH, Kadosa-DUNKL, István 1995 Timing of low-temperature metamorphism and cooling of the Paleozoic and Mesozoic formations of the Bükkium, innermost Western Carpathians, Hungary. Geologische Rundschau 84. 334—344.
