Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Régészet - Koós Judit: A fémművesség emlékei egy késő bronzkori települése: Muhi-3. kavicsbánya (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
137 A fémművesség emlékei egy késő bronzkori településen: Muhi-3. kavicsbányi ’a 11. objektum: nagyméretű, ovális, egyenes aljú, méhkas alakú, paticsos, faszenes gödör. Betöltésében állatcsont, kagyló, fényes, feketére égett töredékekkel és egy lapos, megmunkált kővel (öntőforma?) (9. kép). 12. objektum: rendkívül nagyméretű, szabálytalan alakú és aljú, eltérő mélységű gödör, déli végében egy 80 cm mélységű cölöplyukkal. Közepén összefüggő paticshalom, hamus réteg, amely alatt nagyméretű tapasztás darabok, ág- és karólenyomatos paticsok hevertek. Betöltéséből úgy tűnik, hogy egy leégett, elpusztult épület omladéka kerülhetett bele. Kerámiaanyagát többségében jellegzetes fényes, fekete töredékek alkotják (9. kép). 13. objektum: nagyméretű, szabálytalan, méhkas alakú gödör, betöltése paticsos, faszenes. A gödör alján, középen kisméretű, ovális beásás. A bontás során a méhkas belső ívén egy oldalára fordított, kétfülű tálban egy kisméretű, fenékkel felfelé fordított egyfülű bögrét találtunk. A legtöbb leletanyag ebből a gödörből került felszínre, többek között apró bronztárgyak, másodlagosan égett kerámia és nagyméretű, vastag falú tárolóedények darabjai (10. kép). 14. objektum: a 13. objektum mellett egy lekerekített sarkú, téglalap alakú folt mutatkozott, tetején apróra tört emberi koponyadarabokkal. A bontás során megállapítottuk, hogy egy, a késő bronzkori gödör és a markoló által is erősen bolygatott rossz megtartású, mállékony csontozatú újkőkori sír maradványai. Bal oldalán fekvő, ENy—DK-i (?) tájolású lehetett, mellkasa alatt és fölött nagyméretű bronzkori edény töredékei, valamint állatcsont. A lábszárcsontok alatt trapéz alakú kővéső. Pelyvás soványítású újkőkori kerámia, tapasztás darabok és egy, talán csonteszközök csiszolására szolgáló homokkő töredék is ebből a gödörből származik. A bontás során egy nagyméretű, sima felületű, megmunkált kő is előkerült, amely esetleg öntőforma része lehetett (10. kép). 15. objektum: rendkívül nagyméretű, ovális, lépcsőzetesen mélyülő aljú, sekély gödör, amelynek fenekén nagy kupac halpikkelyt találtunk. Betöltése hamus, faszenes, paticsos, jellegzetes késő bronzkori kerámiatöredékekkel, agyag fújtatócső darabjával, tűzikutyával, kőbalta töredékével, magkővel és pattintékkal (11. kép). 16. objektum: a 12. és a 13. objektumok között mutatkozó paticshalom elbontása után nagyméretű, mély, erősen hamus, faszenes, paticsos betöltésű gödröt tártunk fel. Betöltéséből vegyesen kerültek elő az újkőkori és a késő bronzkori töredékek. Ügy 8. kép. A 10. objektum felszín- és metszetrajza Fig. 8. Ground and section plans of feature 10 tűnik, hogy itt is omlási hulladékkal töltötték ki a gödröt. Bontás közben az egyik ívelt tapasztás darabon plasztikus díszítést fedeztünk fel (3. kép). 17. objektum: rendkívül nagyméretű, ovális, méhkas alakú, egyenes aljú gödör. Fenekén vastag hamus, faszenes réteg, fölötte tapasztás darabok. Egy barna beiszapolódást világosabb színű, apró paticsrögös, faszenes sáv követett kagylóval, valamint csekély számú jellegzetes, fényes fekete színű kerámiával (12. kép). A település objektumainak feltárásához két keskeny szondát nyitottunk az E-i és a DK-i bányagödrök között (1—3. kép). Az l. szonda 2—3. és a 11. szonda 11—14. és 17. számú objektumainak csak a felét menthettük meg, másik részük a kitermelésnek esett áldozatul.
