Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Régészet - Koós Judit: A fémművesség emlékei egy késő bronzkori települése: Muhi-3. kavicsbánya (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
134 Koós Judit 4. kép. Az 1—2. objektumok felszín- és metszetrajza Fig. 4. Ground and section plans of features 1—2 pontján nagy kiterjedésű omladékrétegeket fedeztünk fel, amelyek már a bányagödör rézsűjébe zuhantak. Ag- és karólenyomatos paticsok, plasztikus díszű tapasztás darabok (köztük ívelt elemek) utaltak a hajdani késő bronzkori település épületmaradványaira. A leletmentés során 17 objektum bontását végeztük el, valamint átvizsgáltuk a markoló által lehumuszolt területek földkupacait is. Az összegyűjtött leletanyagban döntő volt a késő bronzkori kerámia túlsúlya. A kerámialeletek relatíve nagy száma ellenére kevés lehetőség adódott a töredékek összeállítására a gépi földmunka erőteljes pusztítása következményeként. Jelen munkában a település fazekasságát jól jellemző darabokat, valamint a fémművességre utaló leleteket kívánom bemutatni.2 A feltárt terület települési sajátosságainak vizsgálata korlátozott, mivel a kutatás a lelőhelynek csak egy keskeny sávjára szorítkozhatott. A nehézségek ellenére választ keresünk arra a kérdésre, hogy Muhi késő bronzkori lelőhelye hogyan illeszthető bele abba a településtörténeti-településszerkezeti képbe, amelynek megismerésére az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet fordít a kutatás (V. SZABÓ 2004a, 137-170). A TELEPÜLÉS OBJEKTUMAI 1. objektum: nagyméretű, ovális, egyenes falú és aljú gödör. Betöltése paticsos, faszenes, világosbarna színű. Nagyméretű, megmunkált kődarabok, két pattinték, állatcsont, újkőkori és kevés késő bronzkori kerámia került elő belőle (4. kép). 2. objektum: nagyméretű, kerek, enyhén méhkas alakú, mély gödör. Csak a fele maradt meg. Felső kétharmadában a betöltése paticsos, vörösbarna színű, nagyméretű tapasztás darabokkal (ívelt elem), kagylóval, állatcsonttal és késő bronzkori cseréptöredékekkel. A vöröses réteg alatt a gödör aljáig 8—10 cm-es hamus réteget figyeltünk meg (4. kép). 2 A leletanyagot a miskolci Herman Ottó Múzeum őrzi. Ltsz. 2006.3.1-766.
