A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Régészet - Csengeri Piroska: Újabb középső neolitikus arcos edények Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből
Újabb középső neolitikus arcos edények Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből 49 meg rajta. Méret: 4,9cm x 5,1 cm, Szá: kb. 20 cm, V: 0,5-0,8 cm. Az arc bal oldali széle maradt fenn, mely alapján megállapítható, hogy fordított háromszög alakú volt, és plasztikusan kiemelkedett az edény síkjából. Az arc szélén a szimbolikus jel szimmetrikus jelrésze látható, mely valószínűleg fordított U-alakú volt, és 3 ritkásan bekarcolt vonalból alakították ki. Az arc bal felső sarkában átfúrás. Az arcot téglalapok helyett (legalább) 3 ferde, párhuzamosan bekarcolt vonal kíséri (esetleg fekvő V-alakú). 26. Szegi-Ady Endre u. 4. (7. kép 5; felszíni lelet, 2010.03.30.; HÓM, leltározadan anyag). Mélyebb finomkerámia csészéből származó, különleges töredék. Iszapolt, kissé homokos anyagú, sötétszürke színű, kívül barna bevonatos, simított felületű, belül szürke, simított-fényezett felületű, vékonyfalú, lekerekített, majd vízszintesen elnyomkodott peremű töredék. Perem alatti díszítése vízszintes, bekarcolt cikkcakk-vonal, alatta emberábrázolás figyelhető meg. Méret: 3,1 cm x 4,5 cm, Szá: nem rekonstruálható, V: 0,3 cm. Az emberalak finom, vékony, bekarcolt vonalakból épül fel. A feltartott kezek kétágú villa formájúak, egy vonalból alakították ki őket, míg a törzs 4 párhuzamos, függőleges vonalból áll. A lábak térdben behajlítottak, két vonalból hozták létre őket. A fejet nem ábrázolták. A láb végéből újabb díszítés indul ki, mely azonban nem értelmezhető. 27. Szegi-Ady Endre u. 4. (7. kép 6; felszíni lelet, 2010.03.30.; HÓM, leltározadan anyag). Közepes méretű házi edényből származó, durva, pelyvás és homokos anyagú, fekete maggal rendelkező, kívül-belül barna bevonatos, közepes falvastagságú, egyenesen levágott peremtöredék. Csak az arc figyelhető meg rajta. Méret: 4,1 cm x 3,7 cm, Szá: nem rekonstruálható, V: 0,7 cm. Díszítése szimbolikus jel nélküli arcábrázolás, mely íves, egybefüggő, plasztikus szemöldökből és az ehhez kapcsolódó, szintén plasztikus, realisztikus orrból áll. 28. Szegi-Ady Endre u. 4. (7. kép 7; felszíni lelet, 2012.01.19.; HÓM, leltározadan anyag). Feltehetően mezpzpmbori típusú arcos edényből származó, igen kisméretű oldaltöredék, mely durvább, pelyvás anyagú, fekete maggal rendelkező, kívül-belül világosbarnára égetett, közepes falvastagságú. Méret: 2,1 cm x 5 cm, V: 0,9-0,7 cm. Az arc feltehetően fordított háromszög alakú volt, és plasztikusan kiemelkedett az edény síkjából. Az arc kiemelkedő peremére merőlegesen rövid, mély, sűrűn bekarcolt vonalak láthatók. 29. Szegi-Ady Endre u. 4. (7. képS\ felszíni lelet, 2012.01.19.; HÓM, leltározadan anyag). Finomkerámia edényből származó, finom, iszapolt, szürkésbarna maggal rendelkező, kívül sötétbarnára égett, kopott felületű, belül fekete, simított felületű, vékonyfalú oldaltöredék. Csak az arc részlete figyelhető meg rajta. Méret: 3,8 cm x 4,2 cm, V: 0,4 cm. Az arcból annak bal oldali alsó része maradt meg, szélén a szimbolikus jel szimmetrikus jelrészének 4 vonalból bekarcolt kis részletével. Feltehetően szájábrázolás a két függőleges, egymással párhuzamosan bekarcolt vonal. Az arcot alulról rombusz alakú nyílhegymintákból álló díszítés zárja le. 30. Szegi-Ady Endre u. 4. (7. kép 9; felszíni lelet, 2012.01.19.; HÓM, leltározadan anyag). Valószínűleg hengeres (kissé ívelt) nyakú, gömbtestű, kiöntőcsöves finomkerámia edényből származó, finom, iszapolt, homokos, szürke anyagú, kívül szürke-barna foltosra, belül feketére égett, kívül-belül simított, fényezett felületű, közepes falvas- tagságú — vékonyfalú nyaktöredék. Csak az arc részlete figyelhető meg rajta. Méret: 4 cm x 4,4 cm, V: 0,5—0,4 cm. Az arcból annak bal oldali széle maradt fenn, a szimbolikus jel szimmetrikus jelrészével, mely fordított U-alakú, és 5 sűrűn bekarcolt vonalból alakították ki. Az arcot felül és alul a perem alatti díszítés és a nyakhajlat díszítése fogja keretbe. Mindkettőből vízszintes cikkcakk-vonal részlete maradt meg. 31. Szendrő-Ordöggáti-Csengő-barlang (8. kép 4; HÓM, leltári szám: 53.46.2.). Feltehetően hengeres nyakú, gömbtestű, kiöntőcsöves edényből származó, a házi kerámiákhoz hasonlóan durvább, pelyvával, agyagtörmelékkel soványított, szürke anyagú, kívül-belül világos- barna bevonatos vagy világosbarnára égett, vékonyfalú peremtöredék. Csak az arc részlete figyelhető meg rajta. Méret: 5,3 cm x 4 cm, Szá: kb. 16 cm, V: 0,3—0,4 cm. Az arcból annak jobb oldali széle maradt ránk a szimbolikus jel szimmetrikus jelrészének darabjával, mely U-alakú vagy fekvő V-alakú lehetett (5 ritkásan bekarcolt vonalból alakították ki). Ebből indul ki a középső aszimmetrikus, sarló alakú jelrész, mely teljes egészében nem rekonstruálható. A szélső jelrésszel két ívelt vonal köti össze, majd 5 vonalból bekarcolt díszítésben folytatódik. Az arcon nem ábrázolták a szemet. A. szimbolikus jel nélküli arcos töredék és az emberábrázplásos darab értékelése A fent leírt edényrészletek és töredékek közül elsőként azokkal foglalkozom, melyek nem szimbolikus jellel ellátott arcos edényekhez tartoztak. Az egyik ilyen darab a Szegi-Ady Endre u. 4. lelőhelyen talált 26. sz., emberábrázolásos töredék (7. kép 5). Feltartott karú emberalakja a késő neolitikus tiszai kultúra ábrázolásaival rokonítható, bár azok esetében mindig jelölték a fejet, a karokat azonban nem feltétlenül feltartott helyzetben jelenítették meg (pl. Battonya-Gödrösök, Goldman 1978, Abb. 4; Öcsöd-Kováshalom, Raczky
