A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Közlemények az I. világháború kitörésének 100. évfordulójára - Nagy Gábor: Halmay Béla miskolci polgármester háborús levelei
466 Nagy Gábor American XpHCTÍaHCKifi 00103% KOJIO^IJX'L .aío^efi Christlicher Verein junger Männer ! A ß Z % . . 4 J rrsCA V (^cdbrnyCKny % IsyO^Cf/lf augusztusában és szeptember elején letartóztattak tíz, itthon maradt kommunista és szociáldemokrata népbiztost. A Budapesti Büntető Törvényszék Stocker Antal vezette tanácsa 1920 decemberében ítéletet hirdetett: a bíróság valamennyi vádlottat minden vádpontban bűnösnek találta és ezért négy népbiztost halálra, a többieket pedig életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte. A szovjet kormány — a népbiztosok érdekében fellépve — 1920 augusztusában közölte, hogy ezer magyar hadifogoly tisztet internáltak, tízet pedig túsznak nyilvánítottak. Az ítélethirdetést követő tárgyalások hatására a nemzetgyűlés 1921 augusztusában törvényt fogadott el, amely kimondta, hogy „az igazságügyi miniszter határozatlan időre elhalaszthatja vagy félbeszakíthatja az ún. tanácsköztársasággal kapcsolatos bűntett vagy vétség miatt elítéltek büntetésének végrehajtását, és az elítélteket az orosz tanácsköztársaságnak átadhatja, amennyiben ezt a minisztérium az Oroszországban visszatartott magyar hadifoglyok hazatérésének lehetővé tétele érdekében feltétlenül szükségesnek tartja” (Fogarassy 2011, 58— 59). A fogolycserére végül 1922-ben került sor, a népbiztosok nagy része a Szovjetunióba került, később többen a sztálini terrornak estek áldozatul. A MISKOLCI 10-ES HONVÉD GYALOGEZRED OROSZ FRONTRA KERÜLÉSE A kiegyezést követően az Osztrák—Magyar Monarchia hadseregében is megjelent a dualista berendezkedés. A haderő gerincét a közös csapatok alkották, melynek a legénységét a Monarchia egész területéről toborozták, vezényleti nyelve német volt. A két állam ezen felül honvédséget (Ausztriában Landwehr) is fenn1. kép. Halmay Béla Rigában feladott levele (Valamennyi itt közölt forrás a szerző magántulajdonában. A szerző fotói.) Keltezve 1922. március 22-én, érkezési bélyegző Budapest, 1922. május 13. A levélpapírt és a borítékot a YMCA (Keresztyén Ifjak Egyesülete) segélyszervezet bocsátotta a hadifoglyok rendelkezésére tarthatott, amelyeket egyenruhájukon kívül a nemzeti vezényleti nyelv is megkülönböztetett egymástól. Magyarországon 1869-ben indult meg a honvédség felállítása, amelyeket zászlóaljakba és dandárokba szerveztek. Az 1890. évi 5. törvény rendelte el az ez- redek szervezését, amelyek három zászlóaljból, zászlóaljanként négy századból álltak. Minden ezredhez népfölkelő ezred is tartozott. Az 1868. évi 42. törvény rendelkezett a népfölkelés szervezéséről. Ide az idősebb korosztályhoz tartozókat osztották be, akik önként vállalták a szolgálatot. A népfölkelőket az országot ért támadás esetén hívhatták be kisegítő szolgálatra (hadtáp, objektum őrzés, hátországi szolgálat stb.) (S/.íjj 2001). A miskolci 10. honvéd gyalogezred törzse és 1. zászlóalja Miskolcon, 2. zászlóalja Egerben, 3. zászló- alja Sátoraljaújhelyen lakott. Szervezetileg az Osztrák- Magyar 4. Hadsereg kassai VI. Hadtestéhez tartozó 39. honvéd gyaloghadosztály miskolci 78. gyalogdandár kötelékében, közösen a besztercebányai 16. gyalogezreddel együtt harcolta végig a háborút. 1914 augusztusában az általános mozgósítás elrendelésekor tódultak az önkéntesek a zászlók alá, és gyorsan feltöltötték a tábori ezredet, a népfölkelő ezredet és a tartalék menetezredet. Mindenki meglepetésére a népfölkelőket nem hátországi szolgálatra osztották be, hanem ezredüket elsőnek szállították ki az orosz frontra Galíciába. Őket követte augusztus közepén a tábori ezred, majd a súlyos harcok miatt a menetezredet is kiszállították. Az ezred 1914. augusztus 26-án esett át a tűzkeresztségen Tarnawatkánál. A tapasztaladan alakulat nagy veszteségeket szenvedve, vereséggel kezdte a háborút. Az orosz nyomás alatt a
