A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Közlemények az I. világháború kitörésének 100. évfordulójára - Szűcs Tamás - Rémiás Tibor: A miskolci 10-es honvéd gyalogezred I. világháború alatti utolsó parancsnoka. Szabó Sándor (1880-1944) életpályája
A miskolci 10-es honvéd gyalogezred I. világháború alatti utolsó parancsnoka 463 mely javaslat a hadcsoport parancsnokságig bezárólag letár- gyaltatott. ”3 A háború előtti és utáni békeidőben is többször elismerték munkáját. 1912-ben bronz katonai érdemérmet, 1924-ben bronz érdemérmet, 1928-ban II. osztályú tiszti szolgálati jelet kapott. 1933-ban „a magyar királyi határőrség és leventeintézmény megszilárdítása és fejlesztése körül kifejtett kiválóan eredményes és különösen hasznos szolgálataiért” II. osztályú magyar érdemkereszttel tüntették ki.4 * Kapott még háborús emlékérmet, jubileumi emlékérmet, jubileumi emlékkeresztet, mozgósítási emlékkeresztet. A hadifogságból hazakerülve 1919-ben megnősült: feleségül vette Rizsó Katalint, Rázsó Antal ügyvéd leányát. Gyermekük nem lévén, örökbe fogadták és nevelték a tábornok unokaöccsét, Szepsy Szűcs Kálmánt, aki fölvette a Szabó Kálmán nevet. Nyugdíjas éveiben sem tédenkedett, a Független Kisgazdapártban politizált, többször képviselőjelöltjük is volt. A 30-as évek végén megszervezte a haladó értelmiségiek Rákóczi Baráti Körét. 1938-ban a magyar királyi Honvédfőparancsnoknál a szabadcsapatok parancsnokának jelentkezett. 1943-ban a polgárság fegyveres ellenállását szervezte, a Turáni Vadászok miskolci tagozatán belül, Bajcsy-Zsilinszky és Kiss János altábornagy felkérésére. Rendszeresen publikált: a Magyar Katonai Szemlébe I. világháborús hadtörténeti és kiképzési cikkeket írt, a Magyar Jövő és a Magyarság című miskolci újságokban pedig politikai írásai jelentek meg. A nyilasok 1944. október 20-án elfogták, de sikerült megszöknie. Az avasi pincékben bujkált, ahol 1944. december 5-én szívszédülésben elhalálozott. Sírja a Mindszenti Római Katolikus temető 3/E kriptasor 7. helyén van. Szabó Sándor jelleméről Sáfrány Géza tábornok 1923-ban így írt: „Határozott, férfias, tiszta jellemű, kiváló szellemi képességgel, igen sokoldalú tudással. Kiváló harcászati érzése, harcászati tudása, a vezetésbeni való igen alapos megfontolt, körültekintő, kezdeményező, s végrehajtásban következetes s minden körülmények között elszánt, vitéz magatartása elsőrangú harctéri vezetői parancsnokká képesítik. ’6 5 Az idézet forrása: Vaskoronarend kitüntetés adományozó okirat, 1923. (Szűcs Tamás magángyűjteménye.) 4 Az idézet forrása: Gömbös Gyula által aláírt II. osztályú magyar érdemkereszt adományozó okirat, 1933. (Szűcs Tamás magángyűjteménye.) Az idézet forrása: Szabó Sándor jellemzése. Előjegyzési lap a minősítvényi leíráshoz, 1923. (Szűcs Tamás magángyűjteménye.) 2. kép. Szabó Sándor tábornok A Miskolci 10-es honvéd gyalogezred emlékkönyvében szintén dicsérik: megérdemelt karriert futott be, mint altábornagy vonult nyugalomba.6 A Ludovika Akadémián 1898-ban végzettek 40 éves találkozóján, 1938-ban az évfolyam 95 katonatisztje közül mindössze ketten viseltek altábornagyi rangot: az egyikük Szabó Sándor volt. Életfelfogását mi sem mutatja be jobban, mint az, amit fiának írt egy ajándékkönyvbe 1942-ben: „Kálmán fiamnak karácsonyra. Magyarnak lenni nehéz, de nem lehetetlen. Légy magyar utolsó leheletedig!”7 6 Sassy Csaba (szerk.): A volt m. kit: 10-es honvéd gyalogezred világ- hábonís emlékalbuma. [10-es honvéd emlékalbum.] Ludvig István, Miskolc, 1939. 209. Az idézet forrása Bendefy László: A magyarság kaukázusi őshazája című könyv kéziratos bejegyzése, 1942. (Szűcs Tamás magán- gyűjteménye.)
