A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Régészet - Csengeri Piroska: Újabb középső neolitikus arcos edények Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből
44 Csengeti Piroska 2011b). Ennek során 5962 m2 területen 319 régészeti jelenség került elő. A legkorábbi objektumok az AVK és a bükki kultúra házainak „in situ” és másodlagos omladékai, közepes méretű agyagkitermelő gödrök és szabályos alakú tárológödrök voltak. A neolitikus jelenségek mellett egy késő császárkori (4. századi) és egy Árpád-kori település részletét is megtaláltuk. Az arcos tál töredéke egy kisebb méretű bükki agyagkitermelő gödörből származik (sl2; 9. kép 4). A legújabb B.-A.-Z. megyei lelet 2014 tavaszán- nyarán került napvilágra a csereháti Rásonysápberencs- S^őlő alja lelőhelyen, melynek régészeti megfigyelését és feltárását a „Rásonysápberencsi záportározó építése a Vasonca-patakon” beruházáshoz kapcsolódóan végeztük a HÓM munkatársaival (ásatásvezetők: Horváth Antónia, Hajdú Melinda és a szerző). A patak partján húzódó domb területén és annak aljában elhelyezkedő több periódusú lelőhelyen 10254 m2 régészetileg pozitív területen 923 stratigráfiai egységet tártunk fel, köztük 164 középső neolitikus jelenséggel. Az adatok arra utalnak, hogy egy hosszabb életű neolitikus település létezett itt, mely átívelt a tiszadobi és bükki stílusok használatának idején. A településhez 6 sír tartozik, melyek közül az egyik oszlopszerkezetes. A mezpzpmbori típusú arcos edény töredékei az s346 agyagkitermelőbői és az abban megfogott s583 leletkoncentrációból származnak (2. kép). Sajóvámos-COOF (Dózsa Gy. u. 2.) lelőhely a Sajó— Hernád-síkon elhelyezkedő község belterületén, a katolikus templomtól DK-re található. A COOP áruház bővítését megelőzően, az alapozási árkok feltárása alkalmával került elő, melyet 2010 nyarán végzett Szörényi Gábor András (Szörényi 2011). Az ásatás során középkori/kora újkori telepjelenségek és újkori égésnyomok mellett egy neolitikus jelenséget is találtak a telek Ny-i sarkában. Maga a középső neolitikus település valószínűleg a feltárási területtől E-ra és Ny-ra található, kiterjedése nem ismert. A középkorban egy kút kiásásával (s 18) átvágták az újkőkori agyagkitermelő gödröt (s22, s27), mely a Tiszadob-Bükk átmenet stílusának leleteit, köztük egy kisméretű, arcábrázolásos csésze/bomba formájú edény töredékét is tartalmazta (7. kép 4). Két további töredék régóta ismert B.-A.-Z. megyei lelőhelyekről származik, az adott darabokat azonban még nem közölték: S^endrő-Ordöggáti-Csengő- barlangból (Varbóc-Ördöggát-lyuk) egy hengeres nyakú, gömbtestű, feltehetően kiöntőcsöves arcos edény töredéke (8. kép 4), míg Felsővadász-Várdombról (XIII. szelvény, 2. ásónyom) egy arcábrázolásos finomkerámia tál pereme (8. kép 1)? Három olyan, korábban már publikált darab is bemutatásra kerül, melyek egy ismert és jelentős B.-A.-Z. megyei neolitikus településen kerültek elő, arcos edényekhez való tartozásukat azonban eddig nem említették: Edelény-Borsod-Derékegyházáról két hengeres nyakú, gömbtestű, feltehetően kiöntőcsöves edény töredéke (3. kép 1—2) és egy nagyméretű tárolóedény darabja (3. kép 3)3 A Sajószentpéter-Kövecses bükki településén napvilágot látott két kiöntőcsöves arcos edény és egy „sarlómotívum” nélküli arcábrázolásos tárolóedény darabjait már több alkalommal elemeztem (Csengeri 2002; 2003, 35—37 és 4. kép 1—3). A leletanyag PhD kutatáshoz kapcsolódó teljes feldolgozása során egy újabb, ezúttal finomkerámia tálhoz tartozó arcos töredéket találtam, mely a lelőhelyek számát nem, de a töredékek számát tovább bővítette (9. kép 3\ 17. objektum; Csengeri 2013a, 121: 3. sz. töredék, 123—133, LXIV. t. 3). Az arcos edények és az emberábrázplásos töredék leírása 1. Edelény-Borsod-Derékegyháza (3. kép /; Tompa 1929, XV. t. 14; HÓM vagy MNM). Feltehetően hengeres nyakú, gömbtestű, kiöntőcsöves edényből származó vékonyfalú, lekerekített peremű töredék. Csak az arc részlete figyelhető meg rajta. Mérete nem ismert. Az arc jobb oldali része maradt ránk a szimbolikus jel szimmetrikus jelrészének jobb oldali, sűrűn bekarcolt vonalakból felépülő, fekvő V-alakú tagjával, valamint a középső, aszimmetrikus, sarló alakú jelrész kis darabjával. A „sarló” valószínűleg az arc bal oldaláról indult. A díszítés többi része a közölt fénykép alapján nem értelmezhető. Előfordulhat, hogy a 2. sz. töredékkel egy edényből származik. * 4 J Ez utóbbi lelet a bükki település még feldolgozatlan részéből származik (XII-XVI. szelvények anyaga). Az 1—XI. szelvények anyagával szakdolgozat keretében foglalkoztam (ld. Csengeri 2000; 2001; 2004, 46—52). Ebben az anyagrészben található egy késői szakálháti típusú arcos edény töredéke (Csengeri 2000, 61 és I. t. la—b; 2001, 98 és VII. t. 1; 2004, 51 és 19. kép 1). A lelőhelyen esetleg késő neolitikus megtelepedéssel is számolhatunk, így ezen arcos töredék középső neolitikumhoz tartozása bizonytalan. 4 A leletek valószínűleg a HÓM és/vagy a Magyar Nemzeti Múzeum (a továbbiakban MNM) gyűjteményeiben találhatóak, egyelőre azonban nem sikerült rájuk bukkanni, ezért a közölt képek az eredeti publikációkból származnak (Tompa 1929; Korf.k-Patay 1958). Két további, közöletlen arcos edény ismert Aggtelek-Baradla-barlangból, melyek azonban nem szerepelnek jelen munkában, mivel feldolgozásukat Rezi Kató Gábor végzi (MNM ltsz.: 84.8.32., illetve egy Szenthe István által az 1990-es években gyűjtött, leltározatlan darab).
