A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Tanulmányok a Herman Ottó emlékév tiszteletére - Bodnár Mónika: Egy igaz barátság története. Herman Ottó és Pósa Lajos, valamint családjaik kapcsolata levelezéseik tükrében
426 Bodnár Mónika A mi késik, nem múlik. A kivel csak érdemes szóba állani, szóba állok mindenkivel hogy a lehetőség szerint pontos, bizonyos feleletet adhassak. Mihelyest kész leszek vele, azonnal elküldöm. A nagy munkaidő még mindig elfoglalja az embereket. Alig látunk egész nap egy sivalló lelket. Nem is lehet ezt a dolgot most nyélbe ütni, csak vasárnap. Boldog ember Ottó Bátyám! Belemerül az ősfoglalkozások ezerféle gyönyörűségébe, a nemzeti nyelvnek kiásott kincses tárába: s írja, Írja ihletett szívvel, rajongó szeretettel, czéltudatos akaraterővel a magyarságnak történetét. Bárcsak megvarázsolná ezt a mai satnya fajt hogy a munkájából kiáradó nagy magyar lélek megállítaná majd ősi jelleget elhányó útjában. Áldja meg az Isten arany tollának minden kis betűjét! Ő Nagyságának kezét csókolva vagyok szerető öccse Pósa Lajos 17. Ms 273/85 (MTA Könyvtárának Kézirattára) 4 oldalas kézírásos levél, Pósa Lajosné Herman Ottónak Budapest, 1905. szeptember 23. AZ ÉN ÚJSÁGOM SZERKESZTI PÓSA LAJOS Budapest, ...........VI., Andrássy út 10 - feliratos l evélpapíron. Budapest, 1905 Szeptemb. 23. Kedves, drága Ottó bácsikám! A szivünk verése megállott egy pillanatra az ijedtségtől midőn a mi forrón szeretett Ottó bácsink balesetét olvastuk az esti újságba, akkor a nap, a mikor kis Sárikám nagy örömmel haza jött aval a hírrel hogy a kedves, drága Ottó bácsit látta, beszélt is vele, meg is puszizta jóságos kezét, „de mamám, úgy mond, olyan szomorú volt az Ottó bácsika!” Kis uram fel is szaladt másnap, de már nem találhatta othon. Én meg azóta százszor is oda száltam lelkileg édes szivük közelébe, de menni most se tudok, bárhogy szeretnék, most az én legforróbban szeretett rokonaim édes apám nőtestvére, férje urával élete hű osztályosával van nálunk, a mi szerény otthonunk szálló vendégeként. Névleg Szél Györgyék, volt nyug makai polgármester, két czikluson át volt képviselő társa kedves Ottó bácsinak, ha emlékezik rája lelkes, negyvennyolcas programmal. Hogy tehát őket ne hagyjam egyedül, és velük lehessek míg mieink lehetnek, addig is szivemet lelkemet kis házunk egész szeretetét, ölelő karját küldjük mindkettőjüknek, az én drága duzzogócskáló édes Kamillámnak, és a jó Istenhez küldjük forró imádságunk, hogy drága Ottó bácsit minél hamarább láthassuk friss egészségben, édes párja karján, a mi kis fecske nélküli ereszünk alatt. Ölelve, csókolva százszor mindkettőjüket sírig szerető hívük. Pósa Lajosné 18. Fond 143/ (OSZK Kézirattára) 3 oldalas kézírásos levél, Herman Ottóné Borosnyay Kamilla - Pósa Lajosné Andrássy Lídiának Budapest, 1906. július 15. PELEELAZA feliratú és fotóját ábrázoló levélpapíron, a fotó mellé szárított nefelejcs és páfrány van ragasztva PELEHÁZA 1906. juh. 15. Drága Lidikém, már alig-alig vártam, hogy biztosat tudjak hollétetek felől, s én is hírt adhassak magunkról. Nem mertem addig írni, mert féltem: ha Bpestre czímzem a levelet — Radnóton vagytok s ha Radnótra hát akkor esetleg Bpesten. Mindenkép csak baj lett volna belőle, mert a levél nem jutott volna akkor és oda, a hova szánva volt. J. űrtől tudtam meg, hogy már kedves, idyllikus kis fészketekben csicseregtek és sietek megírni hogy itt, a Bükk alján is vár rátok egy árnyas, lombos szerény kis fészek. Jertek, jertek kedves, jó embereim, most míg minden üde és zöld, augusztusban már itt is hanyatlik a vegetáczió. Szép azért akkor is, de nem az az élettől duzzadozó, érintetlen frisseség már az, ami most! írj édes jóságom azonnal, hogy mikorra várhatom azt a kedves szentháromságot, tárt karokkal és ajtókkal, melegen dobogó, örvendező szívvel. Öt-hat nappal érkezésiek előtt szeretnék értesülni pontosan, hogy mikor látlak viszont benneteket, hogy lehetőleg elintézzek mindent, ami elintézni való. Vár, vár a páfrány, a nefelejts is vár, de egyik sem olyan nagyon, olyan biztosan, mint mi, a ti szerető és nagyrabecsülő két öregetek Herman Ottóné mög az ura! u. i. Legjobb volna déli tizenegy óra után jönni Miskolczra. Onnan fiakkeren egy óra Lillafüred (4 frt.) azért írom meg az árát, mert az idegent megszimatolják s ha lehet meg is zsarolják. A kis növevényeket követségbe küldöm. 19. Fond 143/ (OSZK Kézirattára) 3 oldalas kézírásos levél, Herman Ottóné Borosnyay Kamilla - Pósa Lajosné Andrássy Lídiának Budapest, 1906. július 24. PELEELAZA feliratú és fotóját ábrázoló levélpapíron Lillafüred, 906 jul. 24. Kedves Drágám, aranyos leveledet annál nagyobb örömmel vettem, mert szentül hittem, hogy az már válasz lesz az én írásban megismételt sürgető meghívásomra, mit az uram is aláírt. De hát nem volt a te írásodban egy szó sem amelylyel legalább tudomást vettél volna az én levelemről, annyival kevésbé az oly igen várt határnap megállapításárul. Hát ez engem s mindkettőnket aggaszt és elszomorít. Eltévedt volna levelem? Vagy tán valami bajotok esett? Kérlek édes kedvesem, nyugtass meg és örvendeztess meg azzal a kedves hírrel, hogy jöttök. írtam azt is, hogy jónak látnám, ha még juli. havában szerencséltetnétek. De ha ez
