A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Tanulmányok a Herman Ottó emlékév tiszteletére - Bodnár Mónika: Egy igaz barátság története. Herman Ottó és Pósa Lajos, valamint családjaik kapcsolata levelezéseik tükrében
422 Bodnár Mónika 4. Ms 273/59 (MTA Könyvtárának Kézirattára) 3 oldalas kézírásos levél, Pósa Lajos Herman Ottónak Szeged, 1883. június 15. „SZEGEDI NAPLÓ” SZERKESZTŐSÉGE. - feliratos levélpapíron. Szeged, 1883 junius 15. Kedves Ottó bátyám! Fogadja újólag köszönetemet jóságáért, melyet irányomban tanúsít. A szép fordításokat megkaptam és gyönyörködtem benne. Már el is küldtem Silbersteinnak a német kiadás számára. Hanem hát, az igazat megvallva, nagyobb dolog az, a miért én Ottó bátyámat fölkeresem. Itt nálunk, Szegeden a holt saison olyan eleven kezd lenni, hogy csupa gyönyörűség. Holnap Pálfi Ferencz polgármestert fáklyás zenével tisztelik meg. Hogy miért, elmondom. A „Szegedi Napló” újdondásza, Békefi Antal szokott módon elment egy szép nap a polgármesteri irodába rovata számára a rendes mindennapi anyagot begyűjteni. Egy az napi „Szegedi Hiradó”-ban megjelent észrevétel folytán annyira megfeledkezett a polgármester magáról és a sajtó tiszteletéről, hogy meghagyta egyik alárendelt közegének: „Ezeket az urakat a hivatalokba többet bebocsátani nem szabad.” A Napló másnap védelmére kelt a sajtó megtámadott tisztességének s erélyes hangon megtette észrevételeit. A Szegedi Híradó, a mely tulajdonképen érdekelve volt ez ügyben, személyes incidensnek nevezte az egészet. A városházán pedig mozgalom indult meg, ivek köröztetnek a holnap tartandó fáklyászene költségeire. Teszik ezt a városi restauráczió érdekeltjei a királyi biztosság titkos beleegyezésével. Tehát nem csak hivatalnoki loyalitás, hanem politikai árnyalat színezetével is bir a dolog a függetlenségi párt ellenében való korteskedés czéljából. A Szegedi Napló holnapi számában Enyedi Lukács egy erőteljes czikkben veszi föl az eldobott keztyüt, ismét és ismét védelmére kel a szabad sajtónak s leszállítja az egész mozgalmat a maga értékére. Ide csatolom a czikk kefelenyomatát az előbbeni ez ügyre vonatkozó megjegyzésekkel együtt. Nagyon jó lenne a megtámadott sajtó és pártunk érdekében s Enyedit nagyon lekötelezné, ha ez ügyben, Ottó bátyám fölszólalna az Egyetértésben s ismert erélyes tollával nagyobb súlyt adna a Szegedi Napló igaz ügyének. Kérésemet megújítva vagyok szerető öccse: Pósa Lajos 5. Ms 273/60 (MTA Könyvtárának Kézirattára) 2 oldalas kézírásos levél, Pósa Lajos Herman Ottónak Budapest, 1904. április 17. Kedves Uram Bátyám! Az ősfoglalkozásról szóló könyvének magyar szivem minden dobbanásával örülök. Áldja meg az Isten minden áldásával, hogy megnem szűnő gonddal fáradozik a magyar lélek halványodó sugarainak megörökítésén. Rimaszécsen Marikovszky Gézán kivűl Vattay kálvinista papot ajánlom figyelmébe, az egy ugrásnyira lévő Csízen Kossuth Józsi birtokost. Fáy Pista volt képviselő is tudna tán útbaigazítást adni. Bizony, bizony, Ottó bátyám, édeskevés az, amit én ebben a dologban mondhatok, mert, sajnos, ezzel nem foglalkoztam, de az említett emberek okvetetlenül nyomra vezetik. Kis feleségemmel egy vasárnap délután látogatást akartunk tenni üllői-úti lakásán, de nem voltak odahaza. Kedves feleségének, a nagyságos asszonynak kezét csókolom, Ottó bátyámat szivem ölelésével köszöntöm Bpest 1904 ápr. 17-én szerető öccse Pósa Lajos 6. Ms 273/61 (MTA Könyvtárának Kézirattára) 1 oldalas kézírásos levél, Pósa Lajos Herman Ottónak Budapest, 1904. április 19. AZ ÉN ÚJSÁGOM SZERKESZTI PÓSA LAJOS — feliratos levélpapíron. Kedves Ottó bátyám! Nagy a mi örömünk, hogy meg akarnak látogatni. A feleségem nem tud hova lenni boldogságában, hogy szerény hajlékunkban üdvözölhetjük. Lakunk Budán I. kér. Fehérvári út 38 sz. a. az első emeleten. A Kalvintéren üljenek föl a fehér keresztes villamosra, váltsanak jegyet a régi vám-ig. Ez épen a lakásunk előtt van. Tárt karokkal, szerető szívvel várjuk. Budapest 1904 április 19-én szerető öccse Pósa Lajos 7. Fond 143/2 (OSZK Kézirattára) 3 oldalas kézírásos levél, Herman Ottóné Borosnyay Kamilla - Pósa Lajosné Andrássy Lídiának Budapest, 1904. augusztus 1. Budapest 1994 (ígv!) Aug. 1. Kedves édes Lidikém, napról napra halogattam az írást, oly kínos töprengés volt nekem az elhatározás, mikor tulajdonképpen nem is tudtam mit, mert az uramtul máig se tudtam döntő választ kicsikarni. Annyi bizonyos csupán, hogy legalább 10 nap kell, míg ő maga is tisztába jön a helyzetével, addig pedig én téged függőben nem tarthatlak. Tégy édes jóságom a lakással bár mit, mert én ilyenformán arra nem reflektálhatok. A ruháidra nézve melyeket oly illetlen módon magamnál tartottam, jelentem neked, hogy egy pár darabot szeretnék tőled megvenni, amelyeket te úgy is jó ideig még 2 Az anyag feldolgozás alatt, végleges fondjegyzékszámot a kutatás időpontjában még nem kapott.
