A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Tanulmányok a Herman Ottó emlékév tiszteletére - Viga Gyula: Herman Ottó a miskolci belvárosba költözött
Herman Ottó a miskolci belvárosba költözött 367 ajánlotta, hogy a következő tanévtől az intézmény Herman Ottó nevét viselje. Az indoklásukat idézem: „Hermán Ottó nagy tudománya és magyarsága annyira evidens, hogy nemcsak égért, de ágért is ag ő neve a legmegfelelőbb a miskolcgi m. kir. áll Főreál Iskola elnevegésére, mert a borsodi Bükk hegység volt ag ő üdülő helye, Villafüredet ő alapította, a borsodi ősember nyomokat ő fedegte fel, városunk, valamint környékének és Borsod vmegyének geológiai, paleon- tologiai, madártani feltárásával Misko leg városát örök hálára kötelegte. Büsgkén viselné iskolánk ennek a nagy magyar tudósnak a nevét.”A Megjegyzem, hogy második helyen Talócgy Lásglót, harmadikon pedig Hunfalvy Jánost ajánlották, de szóba hozták lehetőségként Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen és Tompa Mihály nevét is. Nos, a dolog másként alakult: az intézmény 1922 őszétől Hunfalvy János Gimnáziumként folytatta a működését. A 20. század második felében bomlott ki Herman miskolci emlékezete: a múzeum és az emlékház, gimnázium, általános iskola, tudományos díj, utca, emlékpark és turistaház, lakásszövetkezet, ökológiai egyesület viselte/viseli a nevét, s két szobor őrzi az emlékét: Medgyessy Ferenc és Varga Éva alkotásai. A Medgyessy szobor érdekes, izgalmas időszakban született: 1957. június 30-án avatta fel Mihályi! Ernő akkori művelődésügyi miniszter-helyettes az egy „szoborbizottság” által generált lelkes mozgalom eredményeként készült műalkotást.4 5 Azt követően szinte folyamatos volt a törekvés Herman földi maradványainak hazahozatalára és a hámori temetőben való újra temetésére, aminek az egyik legfőbb hivatkozási alapja a nagy Öregnek 1914. májusában Zorger Ignác bíróhoz címzett levele, ami szerint nem szakad el Hámortól, mert oda fog majd temetkezni. Hosszú előkészítő munka után 1965. szeptember 11-én emlékkiállítás valamint az állattenyésztő zoológus Anghy Csabát, a régész Korek Jógsefet, a folklórtudós Ortutay Gyulát valamint az építész, két évig Miskolcon is múzeumigazgató Vargha Tásglót is felvonultató konferencia idézte meg a 130 éve született sokoldalú tudós alakját.6 A program betetőzése volt az újratemetés, aminek során H. Sgabó Béla mondott ünnepi beszédet. Az utóbbi név kapcsán néhány személyiséget külön is említenem kell, akik jelentős szerepet vállaltak Herman Ottó miskolci örökségének ápolásában, mert egyre kevesebben emlékeznek már rájuk. így a miskolci születésű, sokoldalú múzeumi ember Lesgih 4 Béréi Sándornak köszönöm meg, hogy a tantestületi jegyzőkönyv anyagát rendelkezésemre bocsátotta. 5 Észak-Magyarország 13. (1957) 152. szám 5. 6 Észak-Magyarország 21. (1965) 215. szám 1. Észak-Magyarország 21. (1965) 215. szám 9. Andort (1880—1963), aki 1901-től gyakornoka, majd 1905-től 1950-ig kinevezett őre, illetve vezetője volt a Borsod-Miskolci Múzeumnak (Huszár 1964). A jászberényi születésű zoológus, természetkutató és -védő Vásárhelyi Istvánt (1889—1968), aki még Herman ösztönzésére kezdett foglalkozni az állattannal, főként a halak természetrajzával, s aki 1933-tól a garadnai pisztrángtelep vezetője volt. Különösen Herman halálának 40., és 50. évfordulója, a lillafüredi Herman Ottó ház múzeumi kiállítóhelyként való hasznosítása, majd a hámori újratemetés kapcsán is számon kell tartanunk a Kassán született, az 1950-es évektől Miskolcon és Borsodban kezdetben főként agrártörténetet kutató H. Sgabó Bélát (1919—1999), aki később műemléki, város- és várépítészeti kérdésekkel is foglalkozott és rendszeresen publikált például az általa 1956-ban alapított Borsodi Sgemlében (H. Szabó 1964, 53—71). 1975-ben önálló kötetben dolgozta fel Herman Ottó és Lillafüred kapcsolatát (H. Szabó 1975; Gál 2012, 190—191). Ugyanebben az összefüggésben említem a Ferenc József Tudományegyetemen természetrajz- kémia szakon diplomát szerző, Máramarosszigetről származó Aroksgállásy Zoltánt (1912—1981), aki biológusként, a Földes Ferenc Gimnázium tanáraként és ismeretterjesztőként is sokat tett Herman örökségének népszerűsítéséért (Árokszállásy 1960). Tevékenységük azt is körvonalazza, hogy Herman Ottó kultuszáról talán Miskolcon sem beszélhetünk, sokkal inkább néhány értelmiségi folyamatosan megnyilvánuló emlékeztető, kommemoratív tevékenységének hatásáról. * * * Nincs kétségem, hogy Herman Ottó emléke jól megfér a Herman Ottó Múzeum öreg kiállító épületében is, de természetesen más része hangsúlyozódik az életműnek itt, az egykori skola helyiségében, mint a Bükk lábánál, a Pele-lakban. Ebben a történelmi térben a régészeti tevékenysége kerül az életmű homlokterébe: a szomszédban a Bársony-ház, az első őskorinak meghatározott régészeti leletegyüttes lelőhelye, a közelben az Avas kovabányászatának és -feldolgozásának helyszíne, s természetesen maga ez az épület, ami 1952-től viseli Herman Ottó nevét. Ismerve a nagy Öreg életében rendkívüli szervezői aktivitását, hatékonyságát, úgy remélem, jelenléte talán ma is hathat: segíthet, hogy ezt a jobb sorsra érdemes épületet végre kegyeikbe fogadják a mai döntéshozók, s felújításával a város második legrégebbi középülete valóban egy 21. századi múzeum arculatát mutathatja majd!
