A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Művészettörténet - Pirint Andrea: Borsod vármegye panteonja
358 Pirint Andrea II/3. Revisnyei gróf Reviczky Ádám portréja II/3. Portrait of count Addm Reviczky ofRevisnye megye gondoskodott. A kép, melynek festőjéről nem esik szó, a nagy tanácsteremben kapott elhelyezést, s ott függött 1929-ben is, amikor a fennállásuk centenáriumát ünneplő miskolci cukrászok koszorút helyeztek el a képmásnál — megemlékezvén az ábrázolt azon érdeméről, hogy beiktatási ünnepsége alkalmával magával hozta azt a svájci cukrászmestert, aki a miskolci cukrászat megalapítója lett. Az arckép még az 1940-es évek első felében is a Megyeháza dísztermében függött, ezt követően azonban nyoma veszett. Az egészalakos képmásról egy fénykép-reprodukció tudósít, amely szerint a délceg főispánt magyar katonai díszegyenruhában, oldalán karddal ábrázolta a festmény. Bár a mellére tűzött rendjelek a rossz minőségű reprodukción alig látszanak, a Szent István-rend csillagkeresztje így is felismerhető. Dokumentum: MNL BAZMLt IV. 501 /a. 128. köt. 1009/1836., 132. köt. 2075/1838., 134. köt. 192-193, 489,713/1839., valamint kapcsolódó iratok: IV. 501 /e. 1009/1836., 2075/1838., 192/1839., 193/1839., 489/ 1839., 713/1839. Irodalom: Kf.rrsztf.sy 1943, 18; Reprodukcióját közli: Dobrossy 1994, 134; Utóbbi alapján értékeli: Goda 2003, 1020; Az ábrázolt miskolci vonatkozásairól: Szendrhi 1911, 220-230, Kf.rfsztesy 1943, 12-13; Dobrossy 1994, 133-134. 11/4. Stetka Gyula (1885—1925): Kossuth Lajos képmása, 1895. Miskolc város díszpolgári címét elsőként Kossuth Lajos (1802—1894) kapta meg. A város 1886-ban meghozott döntése országos tiltakozás része volt az 1879- ben elfogadott ún. honossági törvény ellen. Ennek értelmében ugyanis Kossuth — magyarságától megfosztva — hontalanná vált volna.53 A monoki születésű politikus, noha térségbeli volt, mindössze egyszer járt Miskolcon. Helyi kultuszának kibontakozását ez a tény korántsem gátolta. Miskolc város a díszpolgárrá választást követően arcképét is megrendelte, melynek leleplezésére az 1887 júniusában tartott városi közgyűlés alkalmával, polgármesteri díszbeszéddel kísért ünnepség keretében került sor.54 55 Borsod vármegye nyolc évvel később festette meg portréját. A megyeházi emlékállítás ötletének hátterében Kossuth előző évben bekövetkezett halála áll, de a terv megvalósítását egy magánszemély adománya tette lehetővé. A nagylelkű donátor egy megyebizottsági tag, bizonyos Rökk Pál volt, aki 1895 augusztusában 700 forintot tett le e célra az alispán kezeihez. Az alispáni székben ekkor Lévay József ült, aki maga is megemlékezik naplójában arról, hogy az arckép megfestésére 1895-ben — tiszténél fogva — ő adott megrendelést. Az arcképet még az év folyamán leleplezték, melynek alkalmából Molnár Bertalan főjegyző mondott ünnepi beszédet. A Kossuth írói, szónoki és államférfiúi erényeit egyaránt értékelő szónoklatban hangsúllyal kerül kiemelésre, hogy „Kossuth Lajos a vármegyei önkormányzat fenntartásának a legbuzgóbb előharczpsa volt”,53 s így arcképe különösen méltó helyet foglal el a Megyeháza tanácstermében. 33 Kossuthot követően a díszpolgári cím a városért, a város érdekében végzett kiemelkedő munkát ismerte el. 54 Barabás Miklós: Kossuth Lajos képmása, 1887. (olaj, vászon 120x92 cm) HÓM KGy Ltsz. 70.197. Szorosan kapcsolódó dokumentum: az arckép leleplezésekor Soltész Nagy Kálmán polgár- mester által elmondott beszéd különlenyomata (HÓM HTD Ltsz. 53.2756.1.) 55 MNL BAZMLt IV. 803/a. 24. köt. 698/1895.
