A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Művészettörténet - Pirint Andrea: Borsod vármegye panteonja
352 Pirint Andrea 1/12. Barabás Miklós (1810-1898): Báró Vay Lajos képmása, 1893. olaj, vászon 144x109 cm; jelezve jobbra lent: „Barabás M. 1893.” HÓM KGy Lesz. 82.4. 1/12. Miklós Barabás (1810-1898): Portrait of Baron Lajos Vay, 1893. oil, canvas 144x109 cm; signed on the lower right side: „Barabás M. 1893." HOMKGyLtsz. 82.4. Dokumentum: MNL BAZMLt IV. 803/a. 22. köt. 68/1893. Irodalom: Keresztesy 1943, 18; Barabás 1944, 295. (a művész jegyzőkönyve saját munkáiról: 2469. sorszámmal); Az ábrázoltra vonatkozóan: Dobrossy 1997,15-18. 1/13. Barabás Miklós (1810—1898): Báró Vay Béla képmása, 1893. olaj, vászon 144x109 cm; jelezve jobbra lent: „Barabás M. 1893.” HÓM KGy Ltsz. 82.5. Vay Béla (1832—1910) Borsod vármegye főispáni tisztét 1872-1894 között töltötte be. 1892-ben, főispánsá- gának 20 éves jubileumáról Borsod vármegye ünnepi keretek között emlékezett meg. Ebből az alkalomból került elhatározásra, hogy arcképét, s ezzel együtt a nemesi család részéről Borsodnak adott korábbi főispánok, Vay Miklós és Lajos portréit a vármegye „meg1/13. Barabás Miklós (1810-1898): Báró Vay Béla képmása, 1893. olaj, vászon 144x109 cm; jelezve jobbra lent: „Barabás M. 1893.” HÓM KGy Ltsz. 82.5. U13. Miklós Barabás (1810—1898): Portrait of Baron Béla Vay, 1893. oil, canvas 144x109 cm; signed on the lower right side: „Barabás M. 1893.” HOMKGyLtsz. 82.5. ssjersf”. A három képmás a közgyűlés kívánságára és akaratából készült el, ám azok költségeit ténylegesen maga a család finanszírozta, amint arról a jegyzőkönyvi bejegyzés tanúskodik. A Vay főispánok portréinak 1893-ban, egyszerre történő leleplezésekor Lévay József főjegyző tolmácsolta a vármegye érzéseit, s emelte ki az ábrázoltak érdemeit. Beszédében az ősi család dicső régmúltja, Vay Adám, József, Abrahám és I. Miklós emlékezete után, immár a három ünnepeltre vonatkozóan emeli ki, hogy vezérletük alatt „mindég a szabadelvű haladás zászlója lobogott Borsod vármegye kezébe, s nevünket azpn vármegyék sorába írhattuk, melyek bátran felvették és lelkesen folytatták a harezpt a bécsi kormány absolut iránya és törekvése ellen”A Az ellenzékiség eszméje, melyről Lévay kiemelten szólt, a beszéd végén újabb hangsúlyt kap Deák, Palóczy és Szemere neveinek felsorolásakor, kiknek képmásai ekkor már a díszteremben függtek, s 44 44 MNL BAZMLt IV. 803/a. 22. köt. 68/1893.
