A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Történettudomány - Simon József Mokan-komité: A miskolci-diósgyőri ellenállás története
330 Simon József utcán lévő néhai gyermekkórházban rendezték be. Még december 3-án délután Mihajlov vezérőrnagy összehívta a város korábbi vezetőit, az egyházi méltóságokat, valamint a pártok képviselőit. Beszédében a városparancsnok hangsúlyozta, hogy mind a szovjet vezetés, mind a magyar nép érdekelt abban, hogy a háború hamar befejeződjön. Ezért a közrendet és a termelést a legrövidebb időn belül helyre kell állítani. Ezen szándékát azzal erősítette meg, hogy a városi apparátus tagjait még aznap kinevezte (HÓM HTD 82.30.1). Az ellenálló szervezet vezetői fokozatosan bekerültek a várost és a megyét irányító testületekbe. Leglátványosabban Tóth Béla karrierje ívelt felfelé, aki nemcsak az újjáalakult Kommunista Párt helyi vezetője lett, hanem megválasztották a MNFF5 Miskolci Nemzeti Bizottságának elnökévé. A titkár Pödör László lett. Ezen bizottság célja az volt, hogy képviselőket válasszon és küldjön a debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlésbe,6 amely szövetséges jóváhagyással december 22-én megalakítja az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. Egyre növekvő befolyásuk következtében egyesek úgy vélekedtek, hogy az ellenállás vezetői immár saját politikai ambícióik megvalósítására használják fel hatalmukat (Gazsi 1966, 21). A MOKAN-komité 1945 januárjától immár megváltozott szerepkörben, a Vörös Hadsereggel egyetértésben, a Kommunista Párt irányítása alá tartozó, egyetlen magyar fegyveres rendvédelmi szervezetként működött egészen a rendőrség újjászervezéséig (Beránné 1970, 175). Karszalaggal és fegyverviselési engedéllyel rendelkeztek, többnyire járőrszolgálatokat teljesítettek, elrejtett fegyvereket kerestek, valamint a bujkáló német és magyar katonák letartóztatásában segédkeztek. Egyúttal az élelmiszersegélyezést is felügyelték. 1945. január 19-én Bónis Bertalan alispán a Vörös Hadsereg parancsának eleget téve arra utasította a főszolgabírót és a jegyzőt, hogy a nyilvántartásból adják meg azon nőknek (18—30 éves korig) és férfiaknak (17—45 éves korig) az adatait, akik német anyanyelvűnek vallották magukat, németes hangzású a nevük, esedeg meg is változtatták a nevüket. Miskolcon és Diósgyőrben is megtörténtek az összeírások. A szovjet és magyar hatóságok hamarosan e listák alapján8 elkezdték begyűjteni azokat a magyar 5 Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. 6 Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Elnöke a miskolci jogászprofesszor, Zsedényi Béla volt. A 2. és 3. Ukrán Front 1944. december 22. 0060. parancsa alapján. 8 MNLBAZMLIV. 1930. 2196/945. állampolgárokat,9 * 11 akik közül sokan a német nyelvterületekről bevándorolt munkások leszármazottai voltak, de a nyelvet már rég nem beszélték. A MÓKÁN járőrei január 23—25-én városrészenként terelték össze a több száz ártatlan embert a diósgyőri vár szomszédságában található moziba (Zsíros 2012, 8). Ott közölték velük, hogy jóvátételi munkára, „máiénkíj robotra” (kis munkára) viszik őket a Szovjetunióba. Az akkori Magyarország területéről elhurcolt 300 ezer polgári lakos 20—25%-a az embertelen körülmények miatt el sem jutott a Szovjetunió kényszermunka-táboraiba. Sokan útközben átmeneti gyűjtő-, vagy fogolytáborokban haltak meg (Bognár 2005, 190). Akik túlélték a GULAG'°-ok poklát, azok 1953-tól térhettek haza. Többségük testben és lélekben megnyomorodva, megbélyegzetten élte életét. Ma egy emléktábla őrzi az elhurcoltak emlékét a volt diósgyőri mozi oldalán, amit a Függeden Kisgazdapárt és a MIEP (Magyar Igazság és Elet Pártja) állíttatott 1995-ben. Összegzésként elmondható, hogy a második világháború alatt Magyarországon 1944-től az illegalitásba vonult KMP, hogy minél szélesebb körökben nyerjen támogatókat maga köré, Békepárt néven „nemzed” ellenállást hirdetett. A Diósgyőrben működő vasgyár, valamint a Miskolcon és környékén élő munkásság jó hátteret biztosított egy illegálisan működő ellenállócsoport megalakítására. így helyi kommunisták kis csoportja szervezkedésbe kezdett, megalakítva a MOKAN-komitét." Röplapok széles körű terjesztésével és szabotázsakciókkal hívták fel magukra a figyelmet. Legjelentősebb akciójuk a gyár gépei leszerelésének és elszállításának a megakadályozása volt. 1944. november második felében felveszik a kapcsolatot a Vörös Hadsereg felderítő alakulataival, akiknek információkat adnak a Miskolcot védő erőkről. Több polgári értelmiségi és katonatiszt is segítségükre volt, ám őket az egyre közelgő szovjetek elleni félelem motiválta. Többen meg is bánták később az együttműködést, becsapottnak érezték magukat. Fegyveres osztagot szerettek volna kiállítani,12 ám ezt a szovjet megszálló erők sem támogatták. Azt csak később, 1945 januárjától engedélyezi számukra, 9 A listákon nem csak politikai, hanem korra és felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül találunk neveket 111 GULAG - (Glavnoje Upravlényije Lágerej) Lágerek Főhatósága. 11 Működésük csúcspontján sem számlált a szervezet 150 főnél többet. (HÓM HTD 76.515.1). 12 Nyílt, fegyveres ütközetben nem vettek részt, igaz, volt két halottjuk, de ők nem harc közben estek el (Zsíros 2004, 54).
