A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Történettudomány - Simon József Mokan-komité: A miskolci-diósgyőri ellenállás története
A Herman Ottó Múzeum Évkönyve Lili (2014), 325—332. MOKAN-KOMITÉ: A MISKOLCI-DIÓSGYŐRI ELLENÁLLÁS TÖRTÉNETE Simon József Herman Ottó Múzeum, Miskolc Zsíros Sándor emlékére Absztrakt: Diósgyőr az 1930-as évek végétől az ország egyik ipari központja volt, amelynek különálló részlege' hadiüzemként is szolgált. Bár jelentős munkáskolónia élt itt, számos óvintézkedéssel próbálták a gyár kapuján kívül tartani a szélsőséges erőket.”" A néhány meggyőződéses baloldali és kommunista politikai tere a gyár szociáldemokraták által irányított szakszervezet keretei közé szorítkozott. Az általuk alapított MOKAN-komitéről a mai napig hiányosak az ismereteink, tevékenységük viták tárgyát képezi. Kulcsszavak: második világháború, vasgyár, szabotázs, malenkij robot, GULAG 1944-től a Kommunisták Magyarországi Pártjának (továbbiakban KMP) Külföldi Bizottsága a moszkvai Kossuth Rádión keresztül szabotázsra és ellenállásra, azaz partizánharcra szólította fel magyarországi híveit (Harsányi 1969, 255). Az illegalitásba vonult kommunisták és a németekkel — finoman szólva — nem szimpatizáló csoportok cselekvésre szánták el magukat a Szövetségesek győzelmeiről érkező hírek hallatán. A diósgyőri vasgyárban dolgozó Oszip István, Barbai Ferenc és Fekete Mihály a vas- és fémmunkások szak- szervezetén keresztül próbálták összefogni a velük azonosan gondolkodó, azonos elveket valló személyeket. Első látványosabb akciójuk az 1943. szeptember 9-én megtartott béketüntetés volt. Az esemény kiváltó okai között szerepelt az olasz fordulat,* 1 jövőbeni ellenséges bombázásokról terjedő hírek, valamint a béremelések elmaradása. Mindezek együttesen megfelelő indokot szolgáltattak a demonstráció megszervezéséhez. A gyár munkásai a műszakszünetet kihasználva az igazgatóság elé vonultak „Kövessük az olasz példát!” „Békét akarunk” jelszavakat skandálva. Az erőszakos események nél* Diósgyőri Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak 1914-től fokozatosan bővített részlege, mely 1931-től Újgyár néven önálló hadiüzem. ** A kormányzat kiemelten óvta a hadiüzemeket, szigorú kontroll alatt tartva munkásait (Porkoláb 2006, 42). 1 1943 júliusában a Szövetséges erők partra szálltak Szicíliánál, amely rövidesen az olasz diktátor, Benito Mussolini és fasiszta rendszerének bukásához vezetett. kül lezajlott rövid tüntetés után a rendőrség Oszip Istvánt, mint főszervezőt elítélte és büntetőszázadba küldte. Ezt követően eseménytelenül teltek a hónapok a következő év tavaszáig. 1944 márciusában a német megszállás után, az illegális szerveződések politikai kiskapuja végleg bezárult. Március 27-től a szakszervezeteket miniszteri biztosok általi, hatósági felügyelet alá helyezték. Miskolcon és környékén is lelakatolták a szakszervezetek helyiségeit. Az ellenzékinek minősített pártok működését ellehetetlenítették, vezetőiket bebörtönözték. Ekkoriban Fekete Mihály, mint a vasgyári kommunista sejt tagja Budapestre utazott Alpár Mihály2 meghívására. Ellátogattak Tóth Béla műhelyébe ahol a két férfi beszámolt a KMP megszűnéséről és az új „nemzeti ellenállást” irányító Békepártról. Itt azzal bízták meg Feketét, hogy az arra alkalmas gyári munkásokból szervezzen egy önállóan tevékenykedő és illegálisan működő ellenálló csoportot. így nemsokára megjelentek Diósgyőrben a Békepárt röpcédulái, amelyeket titokban széles körben terjesztettek Miskolcon és a környező falvakban. A röpcédulák nagy visszhangot keltettek, mivel sokakat megragadott egy pártokon 2 Alpár Mihály 1929-ig a miskolci kommunista mozgalom helyi vezetője volt letartóztatásáig. A börtönévek alatt ismerkedett meg a miskolci illetőségű Tóth Bélával, aki korábban vöröskatonaként szolgálta a Tanácsköztársaságot. Szabadulásuk után Tóth pesti szabóműhelyében szervezkedtek, valamint itt volt az elvtársak találkozóhelye.
