A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Történettudomány - Kiss Gábor Iván: A hollóházi keménycserépgyár második periódusának (1920-1948) edényjegyei
A hollóházi keménycserépgyár második periódusának (1920-1948) edényjegyei 289 toooí“* í 9t [000 l Jegyezer " korona névértékű SZÜKSÉG-PÉNZ Jmdjel ImoonU névér««kfl lörvfeoe» pere- jsij Kerekre vált be a bemutnténak a HOLLÖMÁ/.AI KERÁMIÁI GYÁR R. T. «yArl pénztára : Hollóháza, 1= 11KO évlrwu iW«r I»" 1. kép. Hollóházi koronás szükség-pénzek Fig. 1. Temporary banknote of Hollóháza A versenyben előnyt jelentett Hollóháza számára, hogy termékei finomabbak, színei tüzesebbek voltak, mint a kispestiek, a máz viszont gyakran hajszálrepe- désesre sikeredett, és emiatt a használattól könnyen bebarnult. Ez elsősorban a gyenge alapanyagoknak, a radványi kaolinnak és az ördögvári bányából származó riolitnak volt köszönhető. A vezetés kitartó munkával ezen a minőségi problémán is úrrá tudott lenni, sikerült egy új, keményebb és jobb massza összetételt (dolomit és kvarchomok hozzáadásával) kikísérleteznie. A porcelán drágulása miatt megélénkülő kereslet következtében a gyár külön értékesítési irodát nyitott. Ebben az időszakban épült ki a keskeny nyomtávú kisvasút Sátoraljaújhelyről Füzérkomlósig, ami segített az üzem szállítási gondjain, bár teljesen nem oldotta meg azokat. A gyár 1926-ra már hasznot tudott felmutatni. A főrészvényes Budapesti Városi Bank — más vállalatai miatt — ekkora azonban éppen csődbe ment, így a nagy távolság miatt 1926 nyarán hollóházi tevékenységét is felszámolta. Ezzel a gyár történetében véget ért egy nagy reményekkel induló, de rövidre sikeredett újabb fejezet. Ezt követően az üzem működése 8 hónapra ismét szünetelt. A hollóházi gyár 1920 és 1927 között használt utoljára benyomott alapjegyeket. (A következő időszakban ugyanezek a jegyek egy része már gumibélyegzővel került a tárgyakra.) Az első ismertetett jegy talán mégifj. Istványi tevékenységéhez köthető. Eddig még senki sem tett kísérletet arra, hogy az 1920—22 közötti üzemeléshez jelzést kössön, pedig minden jel arra mutat, hogy a gyárban tényleges termelés folyt. Az alább ismertetett HH 11 fenékbélyeg az egyetlen olyan benyomott jelzés, mely még nem tartalmazza a később egy évtizedre általánossá váló „riolit” megkülönböztetést, és köved az utolsó háborús évek jelzéseinek hagyományát: holló és Hollóháza felirat. A jegy lárása: benyomott, repülő madár (holló), alatta íves, egysoros, csupa normál nagybetűs HOLLÓHÁZA felirat. Egyébjelzések: arab számok benyomva a jegy alatt és felett, esetenként a jelzéshez képest 90 fokkal elforgatva Méret: 18x13 mm Áralkalmazás időszaka: 1921—22 Jele: HH 11 C'D 2. kép. HH 11 jegy Fig. 2. Mark HH 11 Ezzel a ritkán előforduló jelzéssel általában gyenge minőségű, egyszerű dekorációjú, vagy a díszítő hagyományokat követő tárgyakon találkozhatunk. Felületüket szinte kivétel nélkül hajszálrepedések sűrű hálója borítja. A következő edényjegyeket már az R.T. időszakában használták, s valamennyi tartalmazza a riolit anyagmegjelölést, talán ezzel is elhatárolódva az alig több, mint egy éve lezárult Istványi periódustól. A jegy leírása: benyomott, repülő madár (holló) kör keretben. A körvonal mentén felül íves, egysoros RIOLIT, alul íves, egysoros, csupa normál nagybetűs HOLLÓHÁZA felirat. A RIOLIT felirat hangsúlyosabb. Egyéb jelzések: — Méret: 0 37 mm Az alkalmazás időszaka: 1923—24 Jele: HH 12 3. kép. HH 12 jegy Fig. 3. Mark HH 12
