A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Régészet - Tóth Krisztián: Noteworthy Findings of the Roman Age and Early Migration Period from Borsodszirák, Northestern Hungary. First Investigations
182 Tóth Krisztián területéről származik, megerősíthet minket abban, hogy nem csak presztízstárgy lehetett, hanem használati funkcióval is rendelkezett. A lelőhelyről előkerült edények formailag több csoportra bonthatók: 1. kézzel formált fazekak, 2. fazékformák, 3. tálak, 4. korsók, 5. tárolóedények, 6. egyedi vagy nem meghatározható formák. A területről a legkorábbra keltezhető kerámia a kézzel formált, kicsi, négyszirmú virággal bepecsételt töredék (4. kép 6), mely talán a kora császárkori kelta őslakossághoz lenne köthető. A 2. század vége és a 3. század első fele közé keltezhető római kerámiák, terra sigillata-k és a bepecsételt kerámiatöredék (6. kép 1—2, 7) ugyancsak importnak tekinthetők. Erre az időszakra keltezhető a római utánzatok sorába tartozó bordadíszes tálka is (7. kép 9), melyhez hasonló példányok nyugat-szlovákiai és Morva területekről ismertek. A bekarcolt cikk-cakk mintával díszített fazékforma ugyancsak a 3. században lehetett használatban. Párhuzamai kvád területről ismertek. A 4. századra keltezhető római importkerámia a mázas korsó. Szintén e században használhatták a besimított peremű tálat (6. kép 3), a síkozott, elvékonyodó peremű tálat (6. kép 4), illetve a korsók egy részét (7. kép 2-3, 5—7) is. Minden bizonnyal az ún. szemcsés fazékformák egy része is a 4 században lehetett használatban, mint például a vastag, elvékonyodó peremű példány (4. kép 6). Nagyobbik részük (5. kép 2—5) azonban inkább a 4. század végétől az 5. századra keltezhető. Ebben az időszakban használhatták a behúzott peremű tálat (6. kép 5—6), vagy a besimított cikk-cakk motívummal díszített korsót is (7. fig 4). A tárolóedények a 2. század végétől egészen az 5. századig használatban lehettek. [A szerző fordítása] Tóth, Krisztián 7 T
