A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)

Régészet - Simon LÁszló: Római bronzmécses Szendrőládról

Római bronzmécses Szendröládról

149

Lauriacumban (Deringer 1965). Hasonló arányok mutatkoznak a nagy antik gyűjtemények mécseseinél is, pl. Mainz (Menzel 1969) és lényegében ugyanez tapasztalható a műtárgypiac internetes oldalain is.1

Eltávolodva a római birodalomtól azt tapasztaljuk, még ritkábbak a fémből készült római mécsesek, sőt ugyanez általánosságban igaz a más anyagból készült római mécsesekre is. Morvaországból 1, Csehországból 3, Lengyelországból 8, Szlovákiából mindösszesen 11 római lámpát említett 1983-ban Eduard Krekovic (Krekovic 1983, 514). Nagyjából ugyanekkora számban kerültek elő római mécsesek a szarmata barba- ricumban is (Istvánovits—Pintye 2011). Közülük 3 példány bronzból készült: az egyik Tiszakürt- Bundaszárító, másik Szentes-Pönköchát lelőhelyről (Vaday 1988-89, Kát. 342, Taf. 109,7; Vaday 1998, 122; Havassy 1998,158, Kát. 80; Vaday 2005, 14, 59. és 60. jegyzet, 119, Taf. 25,2), a harmadik Algyőről került elő (Istvánovits—Pintye 2011,86,7. kép). Szentes- Berekhátról 2 római vasmécses is ismeretes (Kőhegyi 1969, Vaday 1998, 122). Északkelet-Magyarországon

1 Pl. www.coretech.cc/CT3/media/34/lots/2216/638.pdf (2012. 05.11.), www.oldcityjerusalemgifts.com/bronze-lamp-p-1719.html (2012.05.14), www.tau.ac.il/humanities.../ta 23-wexlar-gilboa.pdf (2012.05.24.)

is ritka leletnek számít ebben az időben a mécses (lásd Függelék I.), amelyek közül szendrőládi példány az egyetien római bronzlámpa. Mindebből talán levonható az a következtetés, hogy a mécsesek és főként bronzból készült olajlámpák drágaságuk, továbbá nehezen beszerezhető fűtőanyaguk (olívaolaj) miatt luxus árunak mondhatók. Ez utóbbi miatt megkockáztatható a feltevés, hogy a római birodalmon kívül azokon a területeken, ahol nem mutatható ki a fűtőanyag importjára utaló leletanyag, többnyire csak eredeti funkcióját veszített dísztárgyként szolgálhattak az ott talált római mécsesek.

A szendrőládi bronzmécsessel megegyező leletet nem találtam a rendelkezésemre álló szakirodalomban. Csak részleteiben hasonló az intercisai pédány: itt az alacsony talpgyűrűn álló testhez hosszú kétágú volutás orr csatlakozik, gyűrű alakú fogóján szőlőlevél, amelyen kis függesztőkarika, erezetének végződésén kisebb gömbök, a levél csúcsán madár alak ül. Méreteiben közel áll a szendrőládi példányhoz, H = 21 cm, Sz = 7 cm, M = 4,2, illetve a füllel: 9,6 cm (B. Vágó 1971, Taf. XLVII, 3; Újlaki Pongrác/. 2006, 7-8, 50, 81, Kat. 1). A szendrőládi lelet fogójához némileg hasonló szőlőlevél alakú tárgy került elő a

2. kép. A szendrőládi római bronzlámpa a Miskolci Múzeum leltárkönyvében; és rekonstrukciós rajzon Fig. 2. The Roman bronze lamp from Szendrőlád in the inventory book of the Museum of Miskolc;

and its reconstruction drawing