A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)

Régészet - Kalli András: Késő bronzkori sírok Hernádvécsén

Késő bronzkori sírok Hernádvécsén

121

„Pilinyer Keramik”), valamint a kultúra névadása is megtörtént (Eisner 1933, 306—307: „Pilinyer Kultur”, 89—94: a Muhi és a Pokorágy fokozatokról). Az ezt követő időszakban megtörtént további fontos lelőhelyek többnyire részleges közlése (PL Barca: Budinsky- Kricka 1969, 231-269,1974,177-216; Jílková 1961, 69—106, Furmánek 1968a, 157—163; Jászberény- Cserőhalom: Kemenczei 1966, 65—97; Nagybátony: Patay 1954, 33-49; Radzovce: Furmánek 1990; a korábbi irodalommal; Safárikovo: Balasa 1961,790—796, Furmánek 1968b, 3—11), a kultúrát érintő résztémák feldolgozása (Furmánek 1972, 26-33, 1981, 37-50; Kemenczei 1963, 169-188; 1964, 7-36; 1965a, 3-26; 1965b, 105—175; 1967, 229—305), majd a kultúra monografikus feldolgozása is (Furmánek 1977, 251—370; Kemenczei 1984, 12—27; 97—122). Legújabban rövi- debb anyagközlések (Guba—Vaday 2008,11—34; Guba 2008, 67-76; Vaday-Szabó 2009, 5-13, 22, 25^12), a Piliny kultúrát érintőlegesen tárgyaló, más témát feldolgozó monográfiákban olvasható kisebb terjedelmű szintézisek (Furmánek 1979 német nyelvű összefoglalással és katalógussal: 133—144, angol nyelvű összefoglalással és katalógussal: 145—156; Boroffka 1994, 278-279; Furmánek-Veliacik-Vladár 1999,90,97- 100; Szilas 2007, 161—164), illetve kisebb feldolgozások (Furmánek 1990, német nyelvű összefoglalással: 91-94; Kővári 1998, 43-74; Furmánf.k-Marková 2008 magyar nyelvű összefoglalással: 123—131) láttak napvilágot (A Piliny-kultúra átfogó kutatástörténete: Furmánek 1977, 251-256; Kemenczei 1984,12-13).

Kemenczei T. a késő Piliny időszak leletanyagát és lelőhelyeit „fiatalabb pilinyi kultúra” néven foglalta össze. A korszak kezdetét kapcsolatba hozta a zagyva- pálfalvi csoport déli előrenyomulásával, melynek során a csoport leletanyaga behatolt az észak-alföldi területekre, egészen a Tiszáig (Kemenczei T. a Piliny-kultúra két földrajzi csoportját különböztette meg Bárcai, illetve Zagyvapálfalva csoport néven. Ezt a rendszert a szlovák kutatás nem vette át. A két csoporthoz ld. Kemenczei 1964, 7-36; 1965a, 3-26; 1967, 229-305). A fiatalabb pilinyi kultúra legfontosabb jellemzőjeként a környező területekkel való szoros kapcsolatot jelölte meg. Kerámiaművességében a szlovákiai Lausitz, valamint Gáva hatásokat figyelt meg. A korszak kezdetét a R Bz D periódus közepével, végét a Ha periódus elejével hozta párhuzamba. A késő Piliny időszaknak is nevezett periódust jól jellemző leletanyag közé sorolható a Gelej-Kanális dűlőn, Jászberény-Cserőhalmon, Litkén, valamint a Mezőkeresztes-Csincse-tanyán feltárt urnasírokat (Kemenczei 1966, 94; 1984, 96; 1989, 91-92).

A kutatás korai időszakában a kutatók egy része a Gáva-kultúra kialakulását különböző, kelet—nyugati (Bóna 1958,242; Bóna 1959-1961,27; Kovács 1966, 72-73; 1966-1967, 54-55; Paulík 1966, 305-306; Trogmayer 1963a, 100-122; 1963b, 49-60; 1985,7-8) és dél—északi irányú vándorlások eredményének tartotta (Kemenczei 1975, 46-47; 1982a, 90; Kemenczei 1982b, 276-277; 1984, 86), sőt a távolabbi terültekre való terjedését is etnikus migrációhoz kötötte (Rusu 1963, 189; 1973, 105—112). A másik elmélet a Gávát megelőző időszak kultúráinak gazdasági, társadalmi viszonyaiban bekövetkező változásokból kiinduló fokozatos átalakulás és különböző kultúrák egymásra hatásának, valamint a különböző területek régészeti anyagában megfigyelhető egységesedés eredményeként határozta meg a nagy területeken egységes Gáva-kultúra létrejöttét (Mozsoncs 1957, 120—121; 121. 13. lábjegyzet; 1960, 123; Bóna 1986, 34; Bóna 1993, 86; Gf.ntto-Kemenczf.i 1990, 120-121; Kacsó 1987, 75. kronológiai tábla; 2001, 241; 2008, 53-66; Vasiliev 1997, 506; 2004,140; Marta 2009,101-102; Przybyla 2007, 639; 2009, 102-109).

A Gáva kultúrát kialakító hatások között már a kutatás korai szakaszában megnevezték a Piliny kultúrát; több kutató sorolta a Gáva előfutárainak sorába, illetve kötött bizonyos pilinyi elemeket a Gáva-kul- túrához. A Piliny kultúrának a Gáva-kultúra kialakulásában, kerámiaművességére gyakorolt hatásában több kutató is szerepet tulajdonított. A kutatás korai szakaszában előfordult még, hogy bizonyos Gáva- anyagokat a Piliny-kultúrába soroltak (Hájek 1958, 75), ugyanakkor szinte ezzel az időszakkal párhuzamosan már többen is állást foglaltak amellett, hogy a Piliny-kultúra a Gáva-kultúra egyik fontos összetevője, illetve előfutára (Horedt 1967, 48—49; László 1973, 575-609; 1976-1977, 37-51; Hüttel 1979, 46, 2. ábra; Poroszlai 1982, 97; Boroffka 1994, 285; Székely 1994, 13; Pankau 2004, 33; 39—42), sőt ezen továbblépve a legfontosabb alapja (Gimbutas 1965, 325).

A Gáva-kultúra kialakulásával kapcsolatban K. Horedt azt véleményt fogalmazta meg, miszerint az ot- tományi, egyeld hatások mellett pilinyi alapokon jött létre (Horedt 1967, 48—49). A Gáva-típusú kerámia eredetét László A. más kultúrák mellett a Piliny kultúrára is visszavezette. A Gáva-kultúra kialakulási folyamata többek mellett a Piliny-kultúra területén is lejátszódott (László 1973, 575-609; 1976-1977, 37—51). H.-G. Hüttel szerint a HaA időszakban kezdődő Gáva-kultúra Magyarország esetében a Berkesz- Demecser, Szlovákia területén a Piliny kultúrát váltja