A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Néprajz - Darázs Richárd: Egy legenda nyomában: a Fradi-verő, kapufatörő PTK
Egy legenda nyomában: A Fradi-verö, kapufatörö PTK 327 Perecesen játszott NB I-es mérkőzéshez kapcsolódó „perecesi kapufa” történetéről pedig alább olvasható bővebb elemzés. Mindezek a mai perecesi nyugdíjasok, illetve az onnan elszármazott idősebb korosztály emlékezetében eleven élnek, ma is élénk kulturális életet gerjesztő közösségszervező erővel bírnak, míg a fiatalabbak, az újonnan betelepült családok — köztük több romák lakta szegregátum lakói — számára jelentéktelen, nem, vagy alig ismert történetek mindössze. PERECESI EGYESÜLETEK Bányamécs és PTK A perecesi bányatelepet tehát a Diósgyőr-vasgyári (és sok más) munkáskolóniához hasonlóan feltűnő önállóság, jól kiépített intézmények, szolgáltatások köre (esetünkben részben a vasgyári kolóniával összevontan működve),* 11 élénk közösségi- és sportélet, szervezett művelődés jellemezte. 1906-ban jegyezték be a „kultúra lámpásának” is nevezett Bányamécs Dal- és Műkedvelő Egyletet, melynek keretei között dalárda és színjátszó kör működött Perecesen, utóbbi a ’20-as évektől állandó színpadon. A Bányamécs továbbá könyvtárat is működtetett, melynek több száz kötetét kölcsönözhették a perecesiek, és több országos és helyi folyóiratot, újságot olvashattak. 1911-ben pedig megalakult a zenekar (Perecesi Bányász Fúvószenekar) is. A Bányamécs a nehéz időkben (az első világháború idején, ill. a két világháború közötti visszaesés idején) is működött, még ha korlátozottan is; ekkor szociális, segélyezési feladatokat is magára vállalva. Az egyesület zászlóavatása 1933-ban történt meg, a szabadtéri színpad pedig néhány évvel később, 1938-ban készült el — utóbbi tény jelzi a „lámpás” mesterien olajozott működését.12 együtt a zenekari árok felépülése volt: ettől kezdve a színdarabok kísérőzenéjét innen szolgáltatták, ahogy különböző ünnepségek alkalmával is felléptek, de önálló fellépéseik helyszíneként is funkcionált a színpad. 11 Például a közoktatás (helyi iskolák), a művelődés (olvasókör, dalárda, zenekar, színjátszó kör, sportkör), a szolgáltatások (bolt, vágóhíd, pékség, vendéglők, mozi stb.) szintjén, ám - bár orvosi rendelő és szülészet működött Perecesen — kórházat csak a vasgyárban találunk. 12 Perecesen a szabadidő eltöltésének további fontos helyszíne a bányaigazgatóság épületében működő többfunkciós klubhelyiség volt, ahol a bálokat, filmvetítéseket tartották. A másik legfontosabb közösségi helyszínnek a bányászklub számított. Ez részben vendéglőként, részben pedig könyvtárként, majd moziként, sörözőként és biliárdklubként üzemelt. Udvarában található az a tekepálya, ahol az NB I-es perecesi tekecsapat tartotta edzéseit. 6. kép. A PTK címere Fig. 6. Bearings of PTK (Pereces Sport Club) A háborút követően nem sokkal, 1948 után a politika erősen korlátozta a korábban virágzó közösségi, egyesületi élet kereteit képező szervezeti formákat. Ennek ellenére nem szűnt meg sem a perecesi színjátszás, sem a zenekar. Sőt, 1952-ben megalakult a népi tánccsoport is, mégpedig a Perecesi Bányász Szakszervezet csoportjaként (Kalafusz 2001,113—120; Maczok 2001, 129). A perecesi sportélet több nevezetes csapat, több sportág és sportszakosztály hosszabb-rövidebb történetét foglalja magába. Az 1923-ban alapított13 perecesi sportegyesületet Perecesbányatelepi Testgyakorlók Köre néven jegyeztették be, rövidítése: PTK. A perecesi futballcsapatról már az alapítást megelőzően, 1920-tól megjelent több újságcikk, a további szakosztályok — kézilabda, teke, súlyemelés, céllövészet, sakk — azonban csak évtizedekkel később alakultak meg. A focisták már 1926-ban, majd 1931-ben is az amatőr másodosztály (ÉLASZ II.) bajnokai voltak, majd 1938-tól az országos bajnokságban (NB II.) szerepeltek. Közben megépült a PTK új sporttelepe is: A vendéglőhöz szabadtéri rész is tartozott. Itt nyáron rendszeres táncmulatságot tartottak hétvégémé. 13 Az alapszabályban lefektetett célok között a következőkről olvashatunk: „2. §. Az egyesület célja: Sportlehetőség nyújtása, a sportbaráti szellem ápolása. 3. §. A cél elérése érdekében az egyesület sportintézményeket és spordétesítményeket tart fenn, sportolási alkalmakat teremt, edzéseket tart, mérkőzéseket, versenyeket, túrákat rendez stb. Az egyesület tagjai közötti baráti kapcsolat elmélyítésére összejöveteleket, taggyűléseket, előadásokat rendez. 5. §. Az egyesület jövedelme: tagsági díjak, összejövetelek, ünnepségek és előadások bevételei, mérkőzések és versenyek belépő díjai, önkéntes adományok, támogatások és hozzájárulások...” MNL BAZMLt IV. 829. 1724. és 2871.
