A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Régészet - B. Hellebrandt Magdolna: Késő kelta - kora császárkori településnyomok a Dél-Borsodi Mezőségben
52 B. Hellebrandt Magdolna 6. kép. Mezőkeresztes-Fűzfás. Ásatási részlet a kelta házakkal (A szerző felvétele) Bild 6. Meiflikeres%tes-Fűtfás. Teil der Ausgrabungsfläche mit den keltischen Häusern. Aufnahme der Autorin ovális alakú, mélysége 61 cm. A ház DK-i sarkához közel, 24 cm-re volt egy cölöplyuk, mely 11 x 24 cm átmérőjű, és 54 cm mély volt, ettől 240 cm-re EK-re, a hosszanti keleti falon kívül, a faltól 10 cm-re volt egy kis 12 cm átmérőjű kerek cölöplyuk, mélysége 6 cm a nyesési felülettől mérve, mely valószínűleg egy tartóoszlop kihegyezett végének nyoma lehetett. A ház mélysége a nyesési felülettől számítva 49 cm volt. A ház keleti felén 360 cm hosszan, 80—108 cm szélesen egy padkaszerű részt figyelhettünk meg, mely 15 cm-rel volt magasabban a ház többi részénél, azaz 34 cm mélységben alakították ki. 11. objektum, ház (10, 11, 12. kép). A ház bontásakor a lehumuszolt felülettől 6 cm-rel magasabban cserepet figyeltük meg egy foltban, melynek mérete 50—85 x 100 cm. A kerámiadarabok lefelé még 15—22 cm vastagságban rétegesen feküdtek, kézzel formáltak, világos sárgásbarna színűek voltak, melyek peremrésze megvastagodott, és bevagdalt díszítést láthattunk rajtuk. Pár szürke cserép is volt köztük (10. kép). Osz- lopszerűen meghagytuk ezt a cserepes foltot 11 /A jelzéssel (5. kép), s a sárga altalajig leásva 76 cm-rel lejjebb nyeséskor láttuk, hogy az alatta levő ház foltjában van (10. kép), amint azt a fénykép érzékelteti. All. objektumszámú ház lekerekített sarkú, téglalap alakú, hossza 450 cm, szélessége 332 cm (11, 12. kép). A ház EK-i szélének közepe táján van egy cölöplyuk, mely 15x18 cm átmérőjű, és kifelé tart az alja, tehát az oszlop maga befelé dőlt, mélysége 21 cm. A DNy-i cölöplyuk 14x16 cm átmérőjű, mélysége 24 cm, és szintén kifelé tart az alja, azaz a tartóoszlop befelé dőlt. A ház közepén egy 15x16 cm átmérőjű cölöplyukban levő oszlop erősítette a tetőt. A cölöplyuk mélysége 18 cm. A ház középen a legmélyebb, 27 cm a nyesési felülettől mérve, két oldalt padka húzódik, mely 6—13 cm-rel magasabb a ház legmélyebb szintjénél (12. kép). A padka szélessége keleten 80—120 cm, nyugaton átlag 80—90 cm, folyamatosan laposodott. Vermek 13. objektum (13. kép 3). Méhkas alakú verem, kissé ovális nyílása a nyesési felületen 100 x 110 cm átmérőjű, 20 cm-rel lejjebb már 130 cm átmérőjű. Mélysége a nyesési felülettől mérve 30 cm. Bontásakor 12 cm mélyen egy állati alsó állkapocs töredékét találtuk benne. 14. objektum (13. kép 2). Méhkas alakú verem, a nyesési felületen nyílása kissé ovális, 160 x 175 cm átmérőjű. A verem a nyesési felülettől lefelé 40 cm-nél a legszélesebb, 182 cm átmérőjű, mélysége 58 cm. 15. objektum (13. kép 1, 14. kép). Méhkas alakú verem, szájnyílása a nyesési felületen körte alakú, átmérője 85 x 94 cm, az alján a legszélesebb, 216 cm, mélysége 28 cm. Oldalfalai igen enyhén ívelnek lefelé haladva. Nyeséskor kézzel formált cserepeket találtunk a tetején. Az objektumba minden valószínűség szerint egy szarvasmarha fejét tették kettévágva, találáskor a koponya bal oldala (13. kép lb) a gödör közepén volt, a koponya jobb oldala (13. kép la) rá merőlegesen a gödör déli végében feküdt. A jobb oldali koponyarész mellett volt a jobb és bal oldali állkapocs, pontosan egymásra fektetve. A jobb oldali koponyarész szarva észak felé állt. A gödörben volt még az állat egyik alsó lábszára, a keresztcsont az utolsó négy csigolyával, a két lapocka, és egy sor bordarészlet. A keresztcsont és a bordák között rozsdalenyomatot figyelhettünk meg, mely 10 cm hosszú, 3 cm széles volt, egyik vége felé hegyesedő vastárgy maradványa lehetett.
