A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Közlemények - Rémiás Tibor: Korkos Jenő (1926-2009) miskolci gyűjtő fegyvergyűjteménye
382 Rémiás Tibor könnyítést jelent. Hossza: 805 mm, szélessége: 35 mm, a fokéi hossza: 250 mm. Hüvelye: fából készült, ezüst és bőr véretekkel. Felső nyitott torokpántja finoman díszített, akasztópánttal és karikával ellátva: 180 mm hosszú. Figyelemre méltó a tüskeárok alatt lévő domború tengeri kagyló, fekete bőr borítás között a második akasztópánt a karikával. A bőrt — a belső oldalon — sárgaréz drótvarrat kapcsolja össze. Díszített sarupántja és koptatója ezüstből készült. Hossza: 480 mm. A pántok belső (tere) oldalain a viselés nyomai erősen látszódnak. A gyűjtő észrevételei: Zsákmányolt török fegyverről lehet szó. Indiai eredetű török pajzs, 17. (6. kép) Kör alakú, bőrből domborított, fekete lakkal bevont pajzs. Kívül a széle hullámvonalas, arany virág- füzérrel díszítve. Közepén — kör alakban — aranyos virágdíszítés látható, a belső kézfejpárnát rögzítő 4 indus, domború fejjel, amelyek bronz virágformába vannak foglalva. A pajzs fennmaradt többi részén — aranylapból kivágott — 4 zsákmányt elejtő király- tigris látszik. A pajzson erőteljes kardvágások és nyílbecsapódások helyei láthatók. Belső közepén — virágos hímzésű — kézfejpárna található karszíjakkal. Átmérője: 520 mm. A gyűjtő észrevételei: Ritka lelet! Török asztalterítő, 17. (7. kép) Szimmetrikusan komponált, magas szintű szakmai tudást bizonyító, a nálunk különlegesnek számító, iszlám kultúrát árasztó, egyedi alkotás. 75 x 75 cm-es négyzetbe hímezték. A színes fonalak mellett több helyen aranyszálakat használtak. Széleit horgolt csipkével kerítették körül. Szélein, 8 cm szélességű záró sávban, török írás olvasható, színes, szép betűformákkal hímezve. (A Koránból vett idézetek.) A függőleges és a vízszintes középvonalak tetejében a török félhold és csillagok hímzései, az átlók csúcsaiban török tulipánok — különböző nyíló virágokkal — helyezkednek el. Közepében, egy 8 ágú csillagban, a szultán által használt díszes kézjegy (tugra) hímzése látható. Tehát a 17. századi török asztalterítő a szultán ajándéka volt. Kinek? Abdinak, az utolsó budai pasának? Vagy valamelyik elődjének? A gyűjtő észrevételei: Fennmaradása csodával egyenlő! Több mint 300 éven keresztül - háborúk és világháborúk közepette — sem pusztult el. A térítőt egy idős miskolci gyűjtőtől vásároltam. Igen magas muzeális értéke van! Tizpríveretes főúri magyarpallos, 17. sz (8. kép) Markolata: fából készült, fekete bőrrel bevont. A rögzítő szegecse díszes ezüstből van. A markolat tetejére acél perselyt szereltek a csuklózsinór részére. Keresztvasát — szépen ívelt tüskéivel és kézvédő pántjával — agyondíszített ezüstből öntötték. A gerinclemez a markolatkupakkal, amelynek tetején királyfej domborodik, szintén díszített ezüstből van. Hossza: 130 mm. Pengéje: egyenes, kétélű, lencse alakban kovácsolt. Jellegzetessége: a passaui pengék rugalmassága. A penge felső harmadában nagyujjnyi széles vércsatorna van kialakítva. Benne: x 1441 x évszám és a híres passaui futó farkas kovácsbélyeg 3 téglalapban (körömben?) MKD monogrammal. Az évszám nem a készítés ideje, ámbár ekkor már voltak híres fegyverkészítők. Háromféle számot véstek a pengébe: 1414 — 1441 — 1315. Az 1414 Húsz János konstanzai fogságára utalna, az 1441 Hunyadi szendrői győzelmét idézné..., de a számmisztika is beleszól. (Szerintük a szerencsés szám: 1 — 3 — 7, a szerencsétlen: 2-4-6 — 8 és a bizonytalan: 5 — 9. Tehát a pengén lévő 1441 = 14 + 4=18+1 = 19-1 + 9 = 10=1+0 = 1. Ezek szerint szerencsét hozó szám.) A penge hossza: 830 mm, szélessége: 32 mm. Hüvelye: fából készült, fekete bőrrel bevonva. 4 traktusban ezüst, barokkos szereléssel. A felkötő pántjukon a karikák merevítve készültek. A gyűjtő észrevételei: A markolat és a hüvely szerelésének minden része a kornak megfelelő barokk díszítéssel készült. A kor ízlésesen díszített, szép fegyvere maradt ránk. 8. kép. Ezüstveretes főúri magyar pallos, 17. század
