A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Közlemények - Perger Gyula: "Kérűnk légy kegyelmes Szemsei Sárának..." Bárknyi János halotti búcsúztató verse 1670-ből
„Kérünk légy kegyelmes Szemsei Sárának... 359 » Az gyenge szüzeket Rosakon iartattia, Forroiát mérgének labok alá ontia. 5. Eszekben sem vészik midőn edessigét Merégre fordittia szép gyöniörüsiget Hosszú siralomra pompás Nemessigét Rémitő rútsággá mindenek szépsigét. 6.9 Igi szokta e Világh fiait meg csalni, Vizi búborikkal tud [...] meg is csalni Vizre uiszen , agyunk törue bocsátani Szokot, szolgálatért sirassál fizetni. [7.]10 Siralom, faidalom, minden fizetése. Nincz egyéb kínoknál embernek nierése, Világ iauaibúl végseö ki lépése, jai-ial lészen hidjied minden ki menése. [8.] Az halál álnokon mindenüt niomodban, Utánnad, s’ előtted leszt hánj hamarjában, Hogy meg eicsen teged a for szándékában, Niakra főre ueszszen sir és koporsóban [9.] Rauasszan világgal Sipiát meg fuuattia Mint madarasz madárt addig csalogattia, Szép sípszó hangiáual kalászra szolittia, Röpüllö szárniátul éltétül meg foszttia [10.] Az hamis Világis fris Uraságával, Azon uan szüntelen mind gonoszsagaual Hizelkedeő mézes meg vetet horgáual Meg csallion bennünköt rút hamisságáual. [11] Sziuűnk eö gerieszti gonosz kiuánságra Aszszony, s’ leányokat paua cifraságra Az szép iffiakat minden nap gonoszra Indittia, s’ igi uissi halál pallosara. [12.] Zokogo könyhúllász szörniü siralomra Vissi a kit kerít mézes madzagára Kis uigassagh után örök bu es iaira Tasittia kit kaphat mérgessen horgára [13.] Jeles sok szép példád Oh emberi Nemzet Errűl minden nap uan az halál mint fizet Világ fiainak, kiknek pokol tüzet Kesitet kínokra kínzó fegiuert, s’ kezet. [14.]11 _ Rettentő fegyverét az Halál ereiét oda nagy hamarán fordittia feiséiét. Az hol nem váratik s’ emberek ideiét Röuiditvén bölcsnek el uési elmeiét. [15.] Az hol ingien sem kel, de ielen mérgeuel Iffiat, ueneket ronto kezeiuel Ott dobban az halál mirigies tegziuel Az hol nem váratik, ielen mételiuel [16.] Léuén eö szemeden Pompás dücsösighnek Nem nézi ez rendét gazdag és szegemnek Nem enged eggyelött szü szerelmeseknek Labáual tapodgya hatalmát mindennek. [17.] Mint egy Áspis szűkét nem hait siralminkkal sőt ha szabad mondnom hízik bánátinkkal Vérünkben zabáluan, teli ngy torokkal Kialltia vesztünkre celos sok nilakkal. [18.] Ah vérsopó gylkos emberek rontóia virágzó életnek labbal tapodóia Rosas iffiaknak uagj te heruasztóia Emberi Nemzetnek mindentül fosztóia. [19.] Nem de ezt siralmas példában látnátok Mint kiuánnia halál veszély, s’ ti károtok Oh Eua aruai ezen mind sirhattok mert tüle röuid nap ti mind meg foitattok. [20.] lm Szemsei Sára e gyász koporsóbúi Kiálttia hogy néktek ez árnik világbúi Költöznötök ki kel, mint eö jauaibúl Testi gyöniőrüsigh szép mulatsagábul. [21.]12 Nem keduesz mond Halál oh Eua Árvái senkinek nem enged; uattok mind rabiai Sirhattok ti ezen siralom fogliai Hogy ti mind Halainak uattok Comendai. [22.] Én Szemsei Sára, im merges nilatúl Saruas léuen meg löt s’ Nemzetes Tarsamtul Vitéz Török Balint szép társaságatúl Meg foszta az halál engem magzatimtul [23.] Lábamnál le eite halálos nyláual Meg metcsé gégémét éles kasáiáual Torkomra is hágót foitó labaiual. E sírban tasita, s’ meg öle kargyaual... I24-] Kin siralmas könyvök bűusiges áriáual Gyászoluán siratnak sűrű könyhullaszual 11 140. oldal. 12 140v oldal. 9 A versszakok számozása csak az első oldalon szerepel. Az eredetileg leírt szövegben a 6. versszak megelőzi az ötödiket. A számozás így feltehetőleg csak a végleges sorrend miatt került az oldalra. A továbbiakban [zárójelben] adjuk meg az eredetileg számozadan versszakok sorrendjét. 10 139v oldal.
