A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)

Közlemények - Perger Gyula: "Kérűnk légy kegyelmes Szemsei Sárának..." Bárknyi János halotti búcsúztató verse 1670-ből

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve LII (2013), 357—365.

„KÉRÜNK LÉGY KEGYELMES SZEMSEI SÁRÁNAK...” Bárkányi János halotti búcsúztató verse 1670-ből

Perger Gyula

Kuny Domokos Múzeum, Tata

A Magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiájába — a pótlások közé — az 1023. szám alatt vette fel Stoll Béla, Bárkányi jános 1669—1701 között papírra vetett halotti búcsúztatóit. A kézirat tartalmának ismertetéséből csupán azt tudhatjuk meg, hogy a szövegek közül az „1—15. Prédikáció halottak felett; a 15. sz., melyet Bárkányi János Szendrőn, 1670 nov. 23-án, Török Bálintné Szemsei Klára felett tartott, verses.” Stoll megjegyzése szerint „a kéziratot Szelestei Nagy László készséggel átengedett jegyzetei alapján” ismertette (Stoll 2003). A kézirat pontos adatait Bánhegyi B. Miksa — éppen Szelestei Nagy László segítségével — már 1991-ben közzétette (Bánhegyi 1991). A Győri Egyházmegyei Könyvtár kéziratkatalógusa szerint Joannes Bárkányi „Funebres laudationes” címmel jelzett autográf kézirata 152 lap terjedelmű,1 s abban az alkalmi költemények, idézetek mellett tíz, név szerint is megnevezett személy halotti búcsúztatója olvasható.2 Ezek közül az egyetlen verses alkotás Szemsei Klára — helyesen Szemsei Sára — temetésén hangzott el.

A gyűjtemény — az abban szereplő datált halotti búcsúztatók révén — nemcsak Bárkányi János költé1 A katalógus 87. tétele. A kézirat leltári száma: Ms.IIl.4. Mérete: 165 x 120 mm, 152 ceruzával számozott lap.

2 Andlaui Marin Rudolfné Hohentzelt Anna Szidónia, Veszprém, 1678; Barakony Ferencné Szulyok Borbála, Torna, 1675; Danka Balázs, Sajósziget, 1701; Fekete László, Fülek, 1669;Jánosy Kristóf, Kassa, 1680; Nebest Mihály, Kassa; Pongrácz Julianna, Kassa; Terencsény Ferenc fia; Török Bálintné Szemsei Klára, Szendrő, 1670; Ujfalussy András, Divékújfalu, 1677. (Amint ez a dokumentum leírásából kiderül, Stoll Béla nem látta az ereded kéziratot. Szelestei Nagy László jegyzeteiből, illetve Bánhegyi B. Miksa katalógusából merített. E forrásban azonban — feltehetően elírás miatt — az eredeti dokumentumban szereplő Sára név helyett Klára szerepel).

szetéhez3 és életrajzához szolgálhat kiegészítő adalékokkal,4 * hanem a népi szóbeliségben a 20. századig élő műfaj korai példáját is adja (Bartha 1995).

A kánt()rk("inyvekben és az emlékezetben fennmaradt halotti búcsúztatók3 divatja a 17. és 18. században alapvetően meghatározta a temetési rítust. „A 16. századi énekeskönyvek temetési énekei a gyászos alkalommal elmondott, tanulságokban és intésekben nagyon gazdag dicséretek és könyörgések, s köztudottan van néhány a legszélesebb értelemben vett memento móri műfajához kapcsolódó terjedelmesebb szöveg is” (Fodor 2008, 1—16). A középkori szertartáskönyvek szerint a gyászmise után olyan antifonák kíséretében vitték a halottat a sírhoz, amelyek az elhunyt nevében hangzottak el (Madas 2002, 117—119). A szokás — nemesi temetéseken való — 18. századi meglétéről Apor Péter így számolt be: „ Voltának a% megholtnak dicséreti- ről való kinyomtatott versek is chartákon felfüggesztve. [...] E^ek után a katolikusoknál elkezdődött az énekes szentmise, de requiem, más vallásúaknál az könyörgés és prédikáció, az prédikáció után minden valláson rendszerint aK, deák oratio, az oratio után voltak az búcsúztató versek; azpkat vagy

3 Bárkányi versei közül a „Tövissek közt nyiló szép rosa, az az szűz szent martyr Julianna elete”, illetve a „Munkacz varaban 1682. 22. maij keszentetek az en edes giermekim szent Jlona napia” címűt tette közzé Varga Imre (RMKT XVII/11, 542-613, 614-616). „Flalotti beszéd Ujfalussy András felett, 1677” című búcsúztatója 2005-ben jelent meg (Szelestei 2005, 47-55).

4 Bárkányi életrajzában — a szerzetes tartózkodási helyében - több hiátus is észlelhető (Fáy 2005). Jellemző, hogy a Magyar Művelődéstörténet Lexikon címszava mellett is az „életéről adatok” megjegyzés szerepel (Köszkghy 2003, 212-213). Újabb források/adatok Bárkányi életútjához: Nagy 2006.

3 Mind a katolikus, mind a protestáns egyházak szertartásaihoz kapcsolódó műfaj számos gyűjteményben, önálló feldolgozásban helyet kapott. A téma összefoglalása bőséges irodalommal Keszeg 2002, 172-212.