A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Művészettörténet - Pirint Andrea: Genius loci vagy emlékmentési szándék? Miskolc két világháború közötti városképei a Herman Ottó Múzeum képzőművészeti gyűjteményében
Genius loci vagy emlékmentési szándéké 353 5. kép. Szeghalmy Bálint: Szinva-parti házak, 1929. (akvarell, papír 24x31,5 cm) Ltsz. HÓM KGY 53.131.1. Bild 5. Bálint Szeghalmy: Häuser am Bach S^inva, 1929 (Aquarell, Papier 24x31,5 cm) hm HÓM KGY 53.131.1 dokumentálásához.28 Hosszú folytatását adhatnánk a korabeli és mai várostérkép-városkép összehasonlításának, ám sokkal kifejezőbbek ezen példáknál az időközben elpusztult műemlékek művészi felvételei. Ezek közé tartozik Kiss Lajos életművén belül az egykori Fáy-kúria kapuzatát dokumentáló képecske is (J. kép). A barokk kori kúria, amely a mai Hősök tere 1-es és 3-as számú telkén (a mai Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és a Magyar Nemzeti Bank épülettömbjeinek helyén) állt, a 18. század végén a város legjelentősebb épületei közé tartozott (Komáromy 1966). Az időközben lakaüanná vált épületet a Vattán élő Fáy Antaltól a város bérbe vette, s 1858-tól kezdve Miskolc legelső közkórházát működtette benne. Ezt a feladatot egészen 1900-ig, az Erzsébet-közkórház felépüléséig látta el. A Fáy-kúria fénykora ekkorra már leáldozott. Kórházi periódusa idején jelentős átalakítások és kibővítések történtek rajta, s nem csupán 28 Pl. Tornán Kálmán: S^nt Anna utcai há% 1931-1932. (akvarell, papír 25x21 cm) Ltsz. HÓM KGY 53.119.1. barokk kori arculatát veszítette el, de állapota is erősen leromlott. Egy ideig a városi zeneiskolának, majd a Nemzeti Kaszinónak adott otthont, végül az elavult épülettömböt lebontásra ítélték. Utolsó hírmondóját, barokk kori kapuzatát azonban még meghagyták egy időre. Kiss Lajos 1930-ban rögzítette a régi városnak ezt az igen szép építészeti motívumát, amit bár Miskolc legfontosabb műemlékei között tartottak számon (Leszih 1929b, 317), tudvalevő volt, hogy napjai meg vannak számolva. Elbontására 1933-ban, a telek beépítésekor került sor.29 Kiss Lajos előtt három évvel épp a kiváló tanítvány, Bartus Ödön készített akvarellképet a kosáríves, pergő vakolatú, romos kapuról. Alkotása igen nagy sikert aratott, 1928-ban ugyanis egy fővárosi csoportos tárlaton a Műemlékek Országos Bizottsága szemelte ki magának, s vásárolta meg. Bartus rendkívül büszke volt művére, és több 29 Múzeumba kerültek a legszebb miskolci kapu maradványai. Felsőmagyarország 1933. március 25. (II. évf. 69. szám) 4.
