A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)

Művészettörténet - Pirint Andrea: Genius loci vagy emlékmentési szándék? Miskolc két világháború közötti városképei a Herman Ottó Múzeum képzőművészeti gyűjteményében

348

Pirint Andrea

2. kép. Kiss Lajos: Régi házak a Petőfi utcán, 1931.

(akvarell, papír 19,5x13,5 cm) Ltsz. HÓM KGY 53.92.1.

Bild 2. Lajos Kiss: Alte Häuser in der Petőfi Straße, 1931 (Aquarell, Papier 19,5x13,5 cm) lm>. HOM KGS' 53.92.1

elárulnak művészettörténészi beállítottságáról azok az „úti levelek”, melyeket 1899-ben az egyik miskolci napilap, a Szabadság folytatásban adott közre. A németországi tanulmányút)áról szóló írások távolról sem könnyed élménybeszámolók, a középpontban mindvégig az egyes állomások (München, Augsburg, Ulm) műemlékei és gyűjteményei állnak.6 A múzeum évkönyvében közzétett egyik értekezése pedig — minden bizonnyal olaszországi élményeinek bűvöletében— a cinquecento művészetét taglalja (Kiss 1905).

Kiss Lajos munkásságának minden részletre kiterjedő, monografikus bemutatására e tanulmány keretein belül nem vállalkozhatunk — illusztrátori, rajzpedagógusi, kiállításszervezői, szakírói és egyéb közművelődési érdemei kívül esnek szűkén vett témánkon.7 *

6 Szabadság. A Miskolczi Függedenségi és Negyvennyolczas Párt Közlönye. 1899. (Vili. évf.) február 15. 6-7., március 4. 6.,

augusztus 9. 6—7., augusztus 26. 5—6., szeptember 6. 6., szeptember 9. 6., szeptember 23. 6—7., október 18. 6.

Kiss Lajos életének és munkásságának legteljesebb összefoglalását adja: dr. Szabó Kálmán: Selyebi Kiss Lajos rajztanár és festőművész. Miskolc, 1986. Kézirat. HÓM KA — Helyi Művészek Adattára/K.

Szorosan ide tartozik azonban, s hangsúllyal kell megemlítenünk, hogy közvetlen szerepet kapott a borsodi műemlékeket összeíró bizottság munkájában.

Magyarországon a műemlékvédelem a 19. század végén indult meg. Az 1872-ben e célra létrehozott ideiglenes hivatal alapjain 1881-ben jött létre a Műemlékek Országos Bizottsága, melynek elsődleges feladatai közé tartozott a műemléki lajstrom elkészítése, illetve folytatása. Az országjáró tevékenységbe természetszerűleg vontak be kültagokat, akik a helvi értelmiségiek közül kerültek ki. Kezdetben nem volt feltétlen elvárás az építészeti, képzőművészeti végzettség, később már elsősorban a hivatásos építészek, festő- és grafikusművészek kaptak megbízást. A térségbeli műemlékek összeírását és felmérését ugyanakkor a vidéki múzeumok is feladatuknak tekintették. A központilag irányított és a térségenként önállóan is szerveződő mozgalmak egymással átfedésben, illetve összekapcsolódva hozták meg eredményeiket. A borsodi műemlékek összeírására a miskolci múzeum már a megalapítást követő első években bizottságot jelölt ki, amely dr. Jármy József elnöklete alatt működött. Tagjai Galter János, M. Simon János, Kőris Kálmán