A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)

Történettudomány - Veres Gábor: Magyarország 20. századi történelmének vetületei egy értelmiségi karrierben. Nemess Aladár (1890-1956) borsodnádasdi gyárigazgató-főmérnök

Magyarország 20. századi történelmének vetületei egy értelmiségi karrierben

301

berendezési tárgyai közül több is az üzemben készült. Mindkét templomot felavatták 1934-ben, a római katolikus templom felszentelését Kriston Endre egri segédpüspök végezte, az evangélikus templom átadásánál pedig Quirin Leó budapesti igazgató működött közre.

HULLÁMVASÚTON: NYUGDÍJAZÁS,

MAJD IGAZGATÓI MEGBÍZÁS

Az 1929-ben kezdődött gazdasági válság súlyosan érintette a hazai vasipart, a termelés több mint 20%-kal csökkent, hatása Borsodnádasdra is begyűrűzött. A gyárnál is elbocsátások kezdődtek. Nemess Aladár mérnök, még alig negyven éves, de az üzemi zaj és a felszabaduló gázok súlyosan károsították hallását. Egészségi állapota mellett valószínűleg a gyár nehéz helyzete is közrejátszott abban, hogy támogatták rokkantnyugdíjazását. Egy szép karrier tört meg. A család a borsodnádasdi szolgálati lakásból Budapestre, a Budafoki úti mérnökök házába költözött. Tudása frissen tartására a családfő találmányokon, újításokon dolgozott, épületterveket készített. A Rimától kapott pénzt Egerben fektette be, ahol szőlőt és házat vásárolt. Néhány budapesti év után Egerbe költöztek és saját tervei alapján megkezdte a Nagyrét utcában családi házuk felépítését. Ezen visszaköszönnek a kellemes emlékeket idéző borsodnádasdi volt szolgálati lakás építészeti megoldásai, elsősorban a ház tömbjéből előreugró épületrészen. A szőlő és a gyümölcsfák sok munkát és ezzel együtt bevételt is biztosítottak a nyugdíjas mérnöknek. A Tihaméri ültetvény pincéjénél és a „kis háznál” gyakran gyűlt össze a rokonság, barátok, ismerősök Nemess Aladár borait fogyasztva a vadételek mellé.

A front 1944 őszén érte el Egert, október végétől már gyakran kellett pincékbe húzódni a lakosságnak. Nemess Aladáréknál két bajor tiszt volt beszállásolva, akik október 15-én a rádióban közvetített Horthy-be- széd lefordítására kérték a családot. Végighallgatása után azt tanácsolták, hogy „hagyjuk el azonnal otthonunkat, siessünk ki a szőlőbelipincénkbe, mert ezután bármi történhet: sorozatos bombázás, robbantás, tizedelés, összecsapás a magyar alakulatokkal’ (Hibay 2000, 1). A tanácsukat megfogadták, és a nyilas hatalomátvétel idején a szőlőbeli pincében tartózkodtak. A pince azonban nem jelenthetett a továbbiakban védelmet, mert a németek felismerték kedvező stratégiai fekvését és tüzérségi ütegállást létesítettek a tihaméri szőlőben lévő ház udvarán. Ezért Nemess Aladár feleségével és leánykával a Dobó tér felé nyíló, várdomb alá befutó egyik pincében keresett biztonságot. 1944. november 29-én nagy

riadalmat keltettek a hatalmas közeli robbantások, melyről kiderült, hogy a németek az Eger patak hídjait repítették kivonulásuk előtt a levegőbe. A várdomb alatti pincében érte őket az orosz csapatok november 30-i bevonulása:

,Az előttünk lévő zeneiskola ajtajában az ősz pedellus, Takács bácsi, seprőnyélen egy fehér lepedőt lengetettfeléjük — egyedül a Kis-Dobó-téren. A szprjet katonák érzéketlenül rábámultak és gyalogoltak tovább... A következő éjszakán, december 1 -re virradóra azután elszabadult a pokol. A frontkatonaságot az íratlan harci szabályok szerint szabadon engedték és Eger a háború borzalmai közül megtapasztalhatta az egyik legszörnyűbbet, a 24 órás szabad rablás megpróbáltatásait. ..Az oroszok egyszerre kéfelől törték ránk a pincét. A bejáraton és a szomszédos pince téglával lazán berakott vészkijáratán át özönlöttek be a géppisztolyos, dühödt, italos katonák. »Germánszkit«, fegyvert, magyar katonát kerestek, de az első percben megragadták az asszonyokat, elránágál- ták a lányokat és tuszkolták maguk előtt kifelé. Sikoltozás, kiabálás és egy-két idősebb férfi reménytelen ellenállása. Az őrült kavarodásban édesapám hirtelen átütötte a mögötte lévő vészkijáratot a következő, vár alá futó pincébe... a még pincében maradt lányok átugrottak a tátongó nyíláson. Az ismeretlen pincében tapogatva csúsztunk egy krumplirakáshoz Édesanyám betemetett a büdös burgonyával és rámborított egy még büdösebb szennyes lével teli dézsáf (Hibay 2000, 5—6).

Másnap Nemess Aladár 18 esztendős leánykát az Irgalmasok közeli kórházának elme osztályára menekítette át, ahol az ápolók bekötözték mintha sebesült lenne, itt vészelte át a következő napokat.

Borsodnádasdot is elérte a front néhány napon belül. Itt a visszavonuló németek a gyár működőképességét kívánták megbénítani. „Szerencsére” nem robbantással, hanem a gépek főbb alkatrészeinek kiszerelésével és az azokra vonatkozó műszaki, működési rajzokkal együtt történő elszállításával. Az orosz csapatok 1944. december 21-én foglalták el a gyúrat. A front közeledtének hírére a technológiai folyamatokat ismerő mérnökök mind elmenekültek. A harci cselekmények elvonulásával egyre sürgetőbbé vált a termelés beindítása és már a december végi egyeztetéseken felvetődött a közeli Egerben 15 éve már nyugdíjasként élő Nemess Aladár mérnök személye, a helyreállítandó gyár vezetőjeként. 1945. január 9-én kelt az az okmány, melyben családját az orosz katonai parancsnokság védelme alá helyezik és biztosítják szabad mozgását Eger és Borsodnádasd között (9. kép, 11. kép).

Az 55 éves mérnök nagy lendülettel látott hozzá a korabeli állapotok között egyáltalán nem egyszerű feladathoz. Egy hengersort már 1945. február végére