A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)

Történettudomány - Veres Gábor: Magyarország 20. századi történelmének vetületei egy értelmiségi karrierben. Nemess Aladár (1890-1956) borsodnádasdi gyárigazgató-főmérnök

296

Veres Gábor

1. kép. A Kassai Felsőipariskola végzősei, 1908. Bild 1. Die Absolventen der „Kassai Felsőipariskola“, 1908

környékén külön település létesült, ahol a dolgozók beosztása szerint különböző méretű és komfortfokozatú lakások épültek. Az 1852-től üzemelő bányákban helyi és a környékbeli településekről (Balaton, Arló) átjáró bányászok dolgoztak, de a szénégetők főleg a felvidéki megyékből érkeztek, közülük több szlovák származású és anyanyelvű. A gyári munka nagyobb szaktudást igényelt, így itt csak lassan bővült a helyiek foglalkoztatása. A munkaerőt a vasműves hagyományokkal rendelkező felvidéki területekről: Gömörből, a Szepességből, Zólyom környékéről érkezők adták,

de sokan érkeztek Poroszországból, Ausztriából, Cseh- és Morvaországból, Sziléziából is. Nem véletlen, hogy az első gyári lakótelepet Porosz-kolóniának nevezték. A gyárat a 19. század második felében jelentősen bővítették, mely további munkaerő beáramlást eredményezett. így ebben az időszakban legalább olyan gyakori volt a német, szlovák, cseh szó a gyártelepen, mint a magyar.

Az értelmiségiek is gyakran messziről érkeztek Nádasdra. Az 1881-es vasipari egyesülések, a Rima- murány-Salgótarjáni Vasmű Rt. létrejötte után, kor