A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)

Történettudomány - Fazekas Csaba: Prohászka Ottokár és a Magyar Jövő székházavatása Miskolcon (1925)

286 Fazekas Csaba végül jó érzékkel érvelt Ravasznál azzal, hogy a szék­házavatás a keresztény egyházak közötti ökumenikus összefogás demonstrálása miatt is kiemelten fontos. A református püspök egy másik, a Magyar jövő fejléces papírján íródott levelet is kapott Puskáséval együtt, Balázs Győzőtől,44 a miskolci református gim­názium tanárától, aki ekkor a lap munkatársaként is dolgozott.45 „A keresztyén magyarságnak örömnapja lesz ez” — szögezte le, majd Ravaszt szintén az esemény politikai fontosságának hangsúlyozásával győzködte: „Miskolcon, ezen a rettentő vörös területen, a jóságos Isten segedelmével sikerült egy háromemeletes sajtó­palotát emelni. Gigászi küzdelem ez, amelyet a szörnyű bűnös városban mi magyarok vívunk. Megsegít a jó Isten, diadalmas lesz harcunk.” Megemlékezett arról, hogy amikor Ravasz korábban felkereste Miskolcon a „végek magyarjait”, évekig emlegették a látogatását. Szempontunkból érdekes módon a két jelentős főpap párhuzamba állításával is erősítette kérését: „A ma­gyarság e nagy napján katholikus testvéreink láthatják Prohászkájukat, hadd nézzünk mi is kálvinista magya­rok a mi Ravasz Lászlónkra.” A Magyar jövő részletesen foglalkozott Prohászka felkérésével is, és rendkívül fontos hírként ismer­tette: a püspök elfogadta a miskolci meghívást.46 November 21-én Budapesten, magánkihallgatáson fogadta Puskás Jenőt és Hubay Kálmánt, örömmel vállalta az előadás megtartását, amelynek témáját már ekkor a hungarizmus, a kultúra és a sajtó kapcsola­taiban jelölte meg. Ennek kapcsán a Magyar jövő úgy tekintett magára, mint a vidéki „keresztény” újságírás történetében új szakasz kezdetére, amely — tipikus szélsőjobboldali retorikával — kezdete a magyar szel­lem „idegen elnyomástól” való „felszabadításának”, továbbá a „nyomdaipart a keresztény világnézetnek gazdaságilag is önálló erőforrásává izmosítja”. A szer­kesztők ekkor (és még számos alkalommal) kifejtet­ték, hogy Miskolcra, mint a „magyar faji és nemzeti érdekek legveszélyeztetettebb zónájára” tekintenek, s innen hirdetik, hogy „a nacionalizmus igazi tavasza, kalászbaboruló röneszánsza csak ezután követke­zik”. A székházavatásra megjelenő illusztris vendégek névsora (főleg Prohászkáé) Puskásék szemében ön­44 Balázs Gj'őző (1893—1973): református teológiát végzett, 1918-tól Miskolcon tanár, dalköltőként is számon tartották. A Mis­kolci Szabadegyetem igazgatója, a város kulturális életének nép­szerű személyisége, több társadalmi egyesületben is szerepet vál­lalt. (Miskolci életrajzi lexikon 2008, 18-20). 45 Balázs Győző levele Ravasz Lászlónak. Miskolc, 1924. decem­ber 29. (DREK RL A/lc 1925. ad 9. sz.). 46 Prohászka Ottokár dr. a Magyar Jövő székházavatásán. Magyar Jövő, 1924. november 23. 2. magában garanciát jelentettek a rendezvény országos jelentőségének demonstrálására. Prohászka 1925 januári látogatása a helyi közélet (pontosabban a jobboldali és radikális politikai erők) számára megtiszteltetésnek, valóságos ünnepnek szá­mított. A helyi katolikus sajtóból tudjuk,47 hogy január 18-án reggel Prohászka Szikszóról érkezett Miskolcra, ahol ugyanúgy Zábráczky György apátkanonok látta vendégül, mint 1913-ban. A Magyar Jövő székházava­tásának délutáni és esti rendezvényei mellett a püspök már reggeltől zsúfolt programot bonyolított le. (Ez egyébként tipikusnak mondható minden olyan eset­ben, amikor Prohászka valamely várost felkeresett.) 9-kor a mindszenti templomban celebrált ún. diák­misét, „gyújtó hatású exhortációt intézve az ifjúság­hoz”. 11-től a katolikus főgimnázium tornatermében az Urleányok Mária-Kongregációjának matinéján vett részt, ahol Árpádházi Boldog Margit példáján az ifjú­sági kongregációk fontosságáról tartott — nagy ováció­val fogadott — előadást. Ebédjét a plébánián költötte el, ahol szintén nagy beszédet tartott. Délután 3-kor már a Hunyadi utcai sajtószékházba látogatott, ahol személyesen győződött meg a kiadóhivatal, a nyomda, a szerkesztőség minden helyiségének állapotáról és ta­pasztalatairól nagyon elismerően nyilatkozott. Innen indult a Nemzeti Színházban tartandó rendezvényre. A délutáni eseményekkel együtt a miskolci katoliku­sok így foglalták össze a történteket: „Egész nap min­denütt telt ház hallgatta az aranyszavú püspököt és Miskolc keresztény társadalma egy Prohászka-nap lelki kincseivel lett gazdagabb.” E megfogalmazás egyértel­műen Prohászka szuggesztív hatásáról tanúskodik. 1925 elején Miskolcon egyre fokozódott a székház­avatásra való felkészülés, a jobboldali közvélemény „ráhangolása” az eseményre. Bár sajnálattal jelen­tették be, hogy Ravasz László „családi betegségre” hivatkozva nem tud részt venni az eseményen, meg­erősítették, hogy minden más prominens meghívott személyesen teszi tiszteletét a sajtópalota avatásán.48 A helyi és országos szélsőjobboldal számos vezető­je jött el, Borbély-Maczky Emil, Eckhardt Tibor,49 47 Miskolci Kath. Egyházi Tudósító, 1925. 14. évf. 2. sz. 19. 25., 28., 30. 48 A Magyar Jövő székházavatása. Magyar Jövő, 1925. január 13. 3. Mindez azért is érdekes, mert az előző napi MTI-híradásban még Ravasz szerepelt az ünnepi beszéd megtartójaként. MTI. Napi hí­rek, napi tudósítások, 1925. január 12. 1. (MNL OL K 428). A rész­letes programot a helyi sajtó többször is közzétette, ld. pl. Magyar Jövő, 1925. január 18. 4. 45 Eckhardt Tibor (1888—1972) parlamenti képviselő, az Ébredő Magyarok Egyesületének egyik alapítója, majd elnöke, szélsőjobb- oldali politikus. Az 1930-as években a Független Kisgazdapárt po­litikusa, majd elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents