A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Történettudomány - Kiss Gábor Iván: A Hollóházi Keménycserépgyár első periódusának (1831-1918) edényjegyei, különös tekintettel a korban első, eddig ismeretlen jelzésre
264 Kiss Gábor Iván A jegy leírása: az alapjegy körül nagy kezdőbetűkkel, ívesen a Magyar Gyártmány! felirat olvasható, benyomva, antikva betűkkel. Egyéb jelzések: a ház alatt és a szöveg között minden esetben, valamint néha oldalt is benyomott arab számok. Méret: egy méretben használták: 0 23 mm Az alkalmazás időszaka: 1902 — 1915. Az e jeggyel készített tárgyak gazdagsága és minősége meghaladja a korábbi három jegyváltozatét. Lehetséges, hogy ezt használták a legtöbb ideig, mert a Magyar Gyártmány felirat beváltotta a hozzá fűzött reményeket, növelte a vásárlási kedvet és fokozott bizalmat ébresztett a gyár iránt. E jelzéssel még mindig nagy változatossággal készültek máz felett festett tárgyak. A vasúthálózat kiépülésével megnőtt a belső idegenforgalom Magyarországon is, látogatók keresték fel a nagyobb, vagy a látnivalókban gazdagabb, történelmi levegőt árasztó városokat és természetesen az ismert és népszerű fürdőhelyeket is. így sorozatban készülhettek az emléktányérok, kancsók pl. a Felvidék egyik legismertebb fürdőhelye, a volt Zólyom megyei Szliácsfürdő, a szintén felvidéki Feketehegyi fürdő, vagy a partiumi Tenkefürdő emléktárgy árusai számára. jele: HH 07. ZK. 45 ■<>' 52. kép. A HH 07-es jelzés 53. kép. Feliratos mélytányér, 0 23,2 cm, HH 07 jegy Fig. 53. Soup-plate with text, Hollóháza, diameter: 23,2 cm, mark: HH 07 A sűrűn készített vallásos tematikájú és feliratú tányérokon belül jelentős csoportot képez ezek német nyelvű változata, melyek elsősorban az erdélyi szászok részére készültek. Gyakori felirataik: Gottes Segen, ist alles gelegen”, „Hilf uns Gott”, „Gott schützdich”. A sok női névvel készített tányér mellett most is előkerül az egyes tájegységek leányainak éltetése, míg ennél egyénibb egy tányér kézzel írt reklámfelirata: „Goldberger Sámuelnél Elesden legjobb a szpvöczérna” (53. kép). A feliratos tányérok mellett ebben az időszakban is nagy mennyiségben készültek igénytelenebb, változó technikai és esztétikai színvonalú tárgyak. KEZZEL FESTVE IMO) IOT HANDPA1NTEO SINCE !*'• 54. kép. Az újraélesztett HH 06-os jelzés Mielőtt áttérnénk az utolsó periódus tárgyalására, érdemes megemlíteni egy momentumot, mely utal a múlt, a hagyományok továbbélésére. Egy 1993 utáni jelzetű porcelántányéron, mely a népies, feliratos („Isten hozott’) paraszttányérok mintáját követi - igaz kissé élettelenül -, a következő újraéledt, kézzel rajzolt Föd 06-os jelzést találtam (54. kép). A gyár leküzdhetetlennek látszó nehézségei miatt 1915-ben Károlyi László (1859—1936) döntő elhatározásra jut, társas céget hoz létre Fischer Emil budapesti gyárossal, akinek több generáción keresztül vitt családi vállalkozása már megalapozott hírnevet szerzett a kerámiaiparban. Az új vállalkozás neve: Gróf Károlyi László hollóház} uradalmi kőedény és Fischer Emil-féle fayance gyára. (Ekkortájt Magyarországon még mindig ritkaságnak számított egy főúri családnév megjelenése az ipari termelésben.) Az új gyár profilját Fischer határozza meg. (Ennek ellenére Istványi egészen 1918-ig tevékenyen részt vesz a gyár munkájában.) Célkitűzése - többek között — az angol típusú fajansz magyarországi (hollóházi) meghonosítása. A gyár új irányvonalának a minőségi dísz- és használati tárgyak gyártását jelöli meg. A tulajdonostársak eleinte a háború gyors befejezésében bíznak, amit elképzelésük szerint majd jelentős ipari fellendülés követ. Az új gazdasági rendben nézetük szerint Magyarország lett volna a Balkán és Kelet kapuja. A háború — minden más elképzelés ellenében — azonban hosszan tart, beszűkülnek a belföldi piacok is, a vasúti szállítás a hadsereg igényeinek alárendelt, a nyersanyagellátás akadozik. A gyár alig-alig működik, a főépületben teljesen megszűnik a termelés, az égetés mindössze egy kemencével folytatódik. A főépületben Károlyi hadiárvák és hadbavonultak gyermekei szá-
