A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)

Történettudomány - Kiss Gábor Iván: A Hollóházi Keménycserépgyár első periódusának (1831-1918) edényjegyei, különös tekintettel a korban első, eddig ismeretlen jelzésre

252 Kiss Gábor Iván Hasonlóan az előzőekhez, a jegy korai datálá- sát erősíti a máz felett festett, kosárba ültetett ró­zsacsokor központi motívum, lüszteres peremmel (10. kép). A Bécsből magyarosodon, „bécsi rózsá­nak” nevezett mintának számos szép változatát is­merjük a Dunántúltól a Felvidékig, leginkább az 50-es, 60-as évekből (Apátfalva, Murány, Rozsnyó, Tata, Telkibánya korai korszaka). E tányértípus ismert ma­daras középrésszel is. A máz feletti festési technika a kezdetektől ismert volt Hollóházán is, így már az első jegynél számos ilyen tárggyal találkozhatunk. All. képen levő tányér festése, színvilága, a középrész motívuma, egyéni pe­remdísze szintén a korai datálást erősíti. A máz feletti festés legszebb, igen finom példái közé tartozik. Átmenetet képez a korban következő jelzéshez a sötét, erős színekkel megfestett tárgyak csoportja. Ennek jellemző példája egy nagytányér, melyet színei mellett a dekoráció tömör, elnagyoltnak látszó, mégis lényegre törő ábrázolásmódja, a kézzel és nem sablon­nal rajzolt kosár — a jelzésen kívül is — az első perió­dushoz köt (12. kép). Az előzőekben illusztrált tárgyakon felül, még számos további tárgy erősíti a HH 01-es jegy korai datálását, amire most a véges terjedelem miatt nem térhetünk ki. Remélhetőleg így is bizonyítottnak vehe­tő, hogy ez Hollóháza első periódusának edényjegye. Ugyanakkor egyes tárgyak arra utalnak, hogy ez a rit­kán előforduló jelzés használatban maradt egészen a századfordulóig, hiszen néhány, e jeggyel jelzett tárgy már a 80-as, 90-es években elterjedt dekoratív, magya­ros, vagy a Zsolnay gyár törökőrnek nevezett stílusában készült (13. kép). Folytatva a jelzések kronológiáját, vizsgáljuk meg a további edényjegyeket egészen Istványi Ferenc holló­házi megérkezésétől haláláig. Istványi igazgatói kinevezése után, a gyár — a ré­givel párhuzamosan — új jegyet kezd használni. Az új jegy szintén a HOLLÓHÁZA felirat. Két méretben használták. A jegy leírása: benyomott HOLLÓHÁZA, csupa nor­mál, díszítés nélküli nagybetűvel. Egyéb jelesek: arab számok és nagybetűk, benyomva a jegy alatt és felett. Méret: 26 x 4 és 31 x 6 mm HOLLÓHÁZA 14. kép. A HH 02-es jelzés A% alkalma^s időszaka: 1860 k. -1902. Jele: HH 02. Az 1896-ban meg­jelent Pallas Nagy Lexi­kona Magyar agyagáruk gyári bélyegei című mel­léklete már ezt a jelzést ismerteti. A Magyar agyag­ipar szócikk mindössze egy mondatot szentel Hollóházának, melyben a szerző a gyáralapítást csak az 1850-es évekre teszi (Petrik 1896, 4-6). Istványi kezdetben — kiszolgálva a vásárlói ízlést — szinte teljes egészében a magyaros tányérok gyártá­sára áll rá. A kereskedők ellátása mellett a gyár saját, készáruval megrakott szekerei is megjelennek a tágabb környék városi és falusi piacain. A legkedveltebbek a virágos tányérok, rózsával, búzakalásszal, mezei cso­korral. A színek ekkoriban még halványabbak, vagy éppen sötétebbek, de kevésbé élénkek, mint később. Gyakoriak a máz felett festett tányérok, de ezek jel­lemzőek lesznek Hollóháza teljes történetére, egész az 1940-es évekig. A jelzés alkalmazásának 1870 előtti indítását itt is több, e jeggyel jelzett tárgy támasztja alá. Ilyen mindjárt a zölddel és kékkel festett szőlőleveles tányérok sora, valamint a szintén ezzel a mintával díszített különösen archaikus, nyolcszögűre sarkított négyzetes tál (16. kép). Hollóházán kívül Murányban és Miskolcon is készültek olyan mélytányérok, melyek mintája kék-, vagy természetes színű rózsaszál. A kék elsősorban murányi sajátosság, míg a piros bécsi gyökerű, és szinte valamennyi magyar gyár festette (17. kép). A HH 02-es jelzéssel még nagy számban előfordulnak a 01-es jegy­nél bemutatott korai kakasos, madaras, virágos tányé­rok, melyek festésmódja egyszerű, lényegre törő, archai­kus hatású, peremük szivaccsal nyomott, farkasfogas. Az eddig említett tárgyak bizonyítják a párhu­zamosságot, mely az első két jelzés használati ideje között fennáll. Az ezután következő tárgyak már az átmenet, a lassú változás jegyében készültek. 1870-es évektől ugyanis szélesedik a gyártási paletta, részben a közeli gyárak kölcsönhatásaként. Maguk a formázok és a festők is vándorolnak gyárról-gyárra, tapasztalatai­kat, tudásukat természetesen az új helyen is kamatoz­tatva. Nemcsak a dekorok száma növekszik, hanem egyre több forma is megjelenik: kulacsok, bütykösök, korsók, kancsók. i. HOLLÓHÁZA. Fin. Faience. Hollóháza. 15. kép. Hollóháza jelzés a Pallas Nagv Lexikonából

Next

/
Thumbnails
Contents