A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Történettudomány - Dénes György: A középkori Gömör megyei Noak birtok helye és neve, Aggtelek és Jósvafő betelepítése
210 Dénes György Nouay ~ Noway alakon át váltak Nova/-já. Meggyőzően hivatkozik Pais az Ehrenfeld kódexre is (Pais 1916, 79-80). Az általunk vizsgált Noah ~ Noak helyneveknél ugyanígy, az egymás mellett álló két magánhangzó közé a magyar nyelvérzék, az előzőkhöz hasonlóan beiktatott egy hiátustöltő v hangot, annyival inkább magától értetődőnek érezve ezt, mert így a 14. századra már értelmét vesztett Noak helynévből Novak lett, amely jól ismert ragadványnév, utóbb családnév volt. így a 12. század végére, a 13. századra a Noé név fokozatosan kiszorította a Noah, illetve Noak nevet. Az 1300-as évek közepére már a Noak név az oklevélírók és másolók számára is értelmetlenné vált, így nem csodálhatjuk, ha a régi oklevelek átírásakor a Noak helynevet elírásnak vélték, és az átiratokba a már széles körben elterjedt, szláv eredetű Nouak ~ Novak nevet írták be, amely Hajdú Mihály megállapítása szerint: „A leggyakoribb magyarországi idegen eredetű családnév”, jelentése ’új lakos, új jobbágy, új ember valamely közösségben’ (Hajdú 2010). 2.5. Következtetés A középkori oklevelekben, az országban számos helyen előforduló Noah ~ Noak földrajzi nevek, amelyekből utóbb Nouak > Novak helynevek lettek, megítélésem szerint személynévi eredetűek. Az ótestamentumban leírt özönvíz idején bárkát építő Noach ~ Noah > Noak — akit a Vulgata nyomán ma AW-ként tartunk számon — héber eredetű neve a kereszténység felvétele során került be a magyar személynevek sorába, és e bibliai eredetű személynévből eredeztethetők az említett középkori Noak helynevek. Ez a származtatás valamennyi középkori Noak helynévre érvényesnek tekinthető. Minthogy a magyar nyelvérzék e névben egymás mellett álló két magánhangzó között hiátust érzett, oda hiátustöltő v mássalhangzót illesztett be. így a legtöbb Noak helynévből utóbb Nouak > Novak lett, de ezt a magyar nyelvérzék alakította ki, és nem valahonnan odavetődött szláv ’új emberek’ azaz novak-ok változtatták meg ily módon Magyarország-szerte tucatnyi vagy még több település nevét. OKLEVÉLGYŰJTEMÉNYEK A — Anjou-kori oklevéltár I. Szerk.: KRISTO Gyula. Budapest—Szeged, 1990. ANONYMUS — Gesta Hungarorum. Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről. Hasonmás kiadás és PAIS Dezső fordítása. Magyar Helikon, Budapest, 1975. FEJÉR — Codex diplomatics Hungáriáé ecclesiastics ac rivilis. Studio et opera Georgii Fejér. I—XI. (in 43 vol.). Budáé, 1829-1844. REG. ARP. — Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. 1-11/1. Szerk.: SZENTPÉTERY Imre. Budapest. 1923-1943, II/2—4. Szerk.: SZENTPÉTERY Imre- BORSA Iván. Budapest, 1961—1987. W — Arpádkori új okmánytár I—XII. Közzéteszi WENZEL Gusztáv. Pest, Budapest, 1860—1874. Z — A zlthi és vásonkeői Zichy-család idősb ágának okmánytára. Codex diplomatics domus senioris comitum Zichy de Zieh et Vásonkeö. Szerk.: NAGY Imre, NAGY Iván, VÉGHELY Dezső, KÄMMERER Ernő, LUKCSICS Pál. I—XII. Pesten, [később] Budapest, 1871—1931. ZSO — Zsigmondkori oklevéltári—II. Összeállította MALYUSZ Elemér et al. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1951-1958. IRODALOM ANTAL István Bertalan 1990 Aggtelek helynevei. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Gömör néprajza XXVI. Debrecen, 5—45. 1966/1995 Aggtelek község családjainak története. Aggtelek. BAKÁCS István 1971 Hont vármegye Mohács előtt. Budapest. BENDA Kálmán (főszerk.) 1981—1982 Magyarország történeti kronológiája. I—IV. Budapest. CSÁNKI Dezső 1890—1913 Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I—III, V. Budapest. DÉNES György 1957 A túraútvonalak részletes ismertetése. In: TAKUCS László (szerk.): Aggtelek és vidéke útikalauz- 157-233, 283-291. 1960a Fáklyás expedíció a Baradlában. Természetjárás 1960. március, 10-11. 1960b A Baradla név eredete. Karszj- és Barlangkutatási Tájékoztató 1960. július—augusztus, 373—374. 1961 Az Imolai-barlang feltárása. Karszj- és Barlangkutató I, 31-34. 1973 A királyi halászóvizek Árpád-kor végi felügyelői, a vízóvók. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XII, 121-127. 1979 A Jósva és mellékvizei az Árpád-kori oklevelekben. Hidrológiai Tájékoztató. 1979. április, 36—38. 1983 A Bódvaszjlasi-medence 700 éves története. Herman Ottó Múzeum, Miskolc. (Borsodi Kismonográfiák 16.) 1992 Az Aggteleki Nemzeti Park területének Árpád-kori történeti földrajza. I. Gömöri rész Kézirat. KvVm. és ANP. Adattár. 1997 The source of the Jósva stream and the name of the town Jósvafő. In: TÓTH, E.-HORVÁTH, R.
