A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)

Történettudomány - Dénes György: A középkori Gömör megyei Noak birtok helye és neve, Aggtelek és Jósvafő betelepítése

208 Dénes György Adatok a zágrábi püspükség területéről: 1314-ben a zágrábi püspökséghez tartozó Csázma környékén Noak fia János comes birtokcserében egyezik 24 meg. 1320-ban Nouach fia János fiú utód nélküli halála után a birtok a zágrábi püspökre háramlott, aki akkor éppen a pápai udvarban, Avignonban volt, és ott kiál­lított oklevelével az elhunyt birtokát egy a kíséretéhez tartozó nemesúrnak adományozta.2’’ Ez utóbbi, honfi és délvidéki oklevelek egyér­telműen bizonyítják, hogy a középkorban a Noah ~ Noak ~ Nouak ~ Nouach nemcsak helynév, hanem személynév is volt. Ezek szerint a Noak helynevek személynévi erede­tűek lehetnek, de szerintem nem a szláv Novák névből. A Noah német és angol nyelvterületen ma is élő sze­mélynév. Erről nemcsak a szótárakban győződtem meg, hanem mind Németországban, mind Észak-Ameriká­ban több Noah nevű férfit személyesen is ismerek. A személynév etimológiáját fontolgatva a Noak név korábbi etimológiai magyarázatait elvetve arra az eddig föl sem merült, senki által fel sem vetett felté­telezésre jutottam, hogy a Noah ~ Noach ~ Noak ~ Nouak ~ Nouach személy- és helyneveink eredetét a bibliai özönvíz bárkaépítőjének, Noénak eredeti nevé­ben kereshetjük. Célszerűnek láttam a kutatással a gyökerekig ha­tolni, de a Biblia, illetve azon belül Mózes öt köny­vének eredeti, héber szövegében szereplő eredeti név vizsgálatához szakértőhöz kellett folyamodnom. Ez úton is hálásan köszönöm Deutsch Gábor tanár úr szíves segítségét. Közreműködésével megállapítottam, hogy Mózes I. könyvében, az eredeti héber nyelven, ez valóban az özönvíz bárkaépítőjének neve. A hé­ber nyelvben azonban, mint a latinban és németben is, van lágy meg kemény h hang, ez utóbbit a latin és a német ch-val írja, a héberben viszont ezeket külön betűk jelölik. Az özönvíz bárkaépítőjének Izraelben ma is gyakori személynevét az eredeti héber szöveg kemény h-val írja le, amelyet az izraeli lakosság is latin betűkre ch-v al ír át, így a szóban forgó személynevet Noach-nak írják. A lágy h (héh) és a kemény h (hét) héber írásjelei között oly csekély a különbség, hogy az eredeti ótesta- mentumi héber szövegeket tanulmányozó közép-euró­pai keresztény papok, teológusok azt már az ókorban sem mindig vették figyelembe, nem tettek különb­séget a lágy és kemény h betűk között. Valószínűleg 24 A. 111. 675: 302. 25 A. V. 789:304. így lett a kemény h-ból lágy h, a Noach-ból Noah, így nyerhetett létjogosultságot a Noah névhasználat, amely angol és német nyelvterületen mai napig is hi­vatalos, ez áll a szótárainkban is a Noé név német és angol fordításaként. Miután a szóvégi lágy h-t általá­ban nem ejtik, mint a magyar méh és cseh szavakban sem, ez oda vezetett már az ókorban, hogy a fordí­tók egyre többen le sem írták már Noah név szóvégi néma h betűjét, így maradt belőle Noa vagy Noe. A nevet egyébként leggyakrabban a bárkájával összefüg­gésben birtokos alakban emlegették, Noa genitivusa Noae, német betűkkel Noä. A szótár külön feltünteti, hogy a Noé bárkája németül kétféle módon írható: die Arche Noahs/Noä. A Bibliáról már a kereszténység első századaiban készültek különböző nyelvű és terjedelmű rész-, majd teljes fordítások. Még gót fordítás is született a 300-as években. A latin fordítások közül Szent Jeromosnak a 400-as évek elején befejezett Vulgata néven ismert műve terjedt el a következő évszázadokban a legszéle­sebb körben. Míg a középkori német papok az ótesta­mentumot az eredeti héber nyelven tanulmányozták, addig mindazok, akik az ótestamentumi szövegeket inkább latin nyelven ismerték meg, különösen az új­latin nyelvet beszélő franciák és olaszok, a Vulgatát használták — bár azt az eredetivel egyenértékűnek csak a tridenti zsinaton, a 16. század közepén ismerte el a katolikus egyház — ebben pedig a vízözön bárkásá­nak neve Noé alakban szerepel (Vulgata 1986), így ezt a személynevet ebben az alakban fogadták el, és a keresztségnél is ezt adták és adják ma is az újszülöt­teknek. Úgy látszik, hogy a német és angol nyelvterü­leten az eredeti Noach ~ Noah név ebben az alakjában a 400-as évekre már annyira meggyökeresedett, hogy a Vulgata névhasználata ellenére, a mai napig is kitar­tanak a Noah név mellett, és ma is erre keresztelnek újszülötteket. 2.4. A Noak név magyarországi megjelenése és eltűnése Magyarországon a kereszténység Szent István uralkodása alatt kezdett elterjedni. Ebben jelentős szerepe volt a mélyen vallásos Gizella bajor her­cegnőnek, akivel István 995-ben kötött házasságot. „Gizella hercegnővel bajor papok és szerzetesek, vitézek, [...] derék és szorgalmas iparosok, földművesek és szolgané­pek özönlöttek be az országba, akik [...] a keresztény hittel együtt a nyugati műveltséget, a földművelést és ipart is megho­nosították.” (Gállá 1938, I. 304—306). A keresztény­ség felvételével együtt járt a kereszteléskor kapott, többnyire bibliai, ó- és újtestamentumi személynevek

Next

/
Thumbnails
Contents