A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Történettudomány - Dénes György: A középkori Gömör megyei Noak birtok helye és neve, Aggtelek és Jósvafő betelepítése
A középkori Gömör megyei Noak birtok helye és neve, Aggtelek és Jósvafö betelepítése 207 a megvastagított Noák címszó után zárójelben közli a különböző oklevelekben előforduló névváltozatokat: Noak, Nouak, Noakfeiv. Ezek közül ő — Csánkit követően — a Novak településnevet tartja hitelesnek. így ír: „a falunév szerint az első telepes a tatárjárás után kezdhette meg a falu építését és valószínűleg szláv volt; „Novák”-nak, azaz ’új embernek’ hívták.” Ehhez lapalji jegyzetet fűz: „Novak szláv szó, magyar jelentése: új ember. Ilyen elnevezés a XI—XII. században, amikor az új helységeket a minden hozzátétel nélküli személynévvel nevezték, aligha keletkezett volna.” Eszerint ő a novak szót nem személynévnek — és ezzel a Noak > Nouak > Novak helynevet, helységnevet nem személynévi eredetűnek — tekinti, hanem afféle jelzőnek, ragadványnévnek, amely az első telepes e voltának megjelölésére szolgált (Ila 1944—1976, III. 131). Ilának ezzel a szófejtésével nem tudok egyetérteni. A ragadványneveket, amelyekből utóbb gyakran családnevek lehetnek, mindig a környezet adja a hozzá csatlakozóknak és nem az illetők saját maguknak. A környezet természetesen a saját anyanyelvén. Nem tudom elképzelni, hogy egy színmagyar környezetbe, amilyen Hosszúszó, Kecső meg Agtelek környéke volt már akkor — amint ez a 13. század végi határjárásokban feljegyzett helynevekből is kitűnik (Györffy 1963—1998, II. 466) — betelepül egy szláv ember, akkor őt a magyar családok szláv nyelvű ragadványnévvel nevezték volna meg. O meg bizonyosan nem járta körbe a szomszédos magyar falvak lakóit, hogy elmagyarázza nekik, hogyan kell őt szláv nyelven ’új ember’-nek nevezni. Ez a föltevés számomra elfogadhatatlan. Magyar környezet csak magyar nyelvű ragadványnevet adhat egy a szomszédságában letelepülő új embernek. — (2) A Noakfeiv ~ Noagfeiv helynevet Ila tévesen Kánó földrajzi nevei közt említi, és lapalji jegyzetben hozzáfűzi, hogy e helynév első tagja a személynévi eredetű szláv ’Novák’ (Ila 1944—1976, II. 477). — (3) Harmadik etimológiai megállapítása a Gömör megyéről írt négykötetes művének 1976-ban, utolsóként kiadott, és a címoldalon I. kötetnek megjelölt könyvében jelent meg, ahol összefoglalja a már korábban kiadott és a megye településeinek történetét egyenként ismertető három kötetben írottakat. Itt a Száraz-völgy településeit nevük eredete szerint csoportosítja és a Noák helynevet a „nem személynévi szláv név” csoportba sorolja. Indoklást nem fűz hozzá (Ila 1944-1976,1. 103). Györffy az 1295. évi oklevélben szereplő határjárást úgy értelmezi, hogy az adásvétel tárgyát képező Noak-nak a bejárásban rögzített határa csekély eltéréssel Aggtelek mai határán fut. O ezek szerint Noak-ot — mint az előzőkben láthattuk tévesen — Aggtelekkel azonosítja, és a két név etimológiájáról alkotott véleményét imigyen rögzíti: „1358-ban már megkülönböztetik Novákot Aggtelektől, amely jelentése szerint ’ó faluhely’ és megkülönböztetés az ’új telepes’-t jelentő szláv novak-tói, nyilván az új telepítvénytől” (Györffy 1963—1998, II. 530). Sajnálatosnak tartom, hogy eszerint Györffy elfogadta Ha szófejtését, és részben arra alapozva alakította ki etimológiai véleményét, amelyet azután Kiss Lajos is befogadott a FNESZ-be. Kiss Lajos a FNESZ 1978-ban megjelent első kiadásában nem is említi a Noah ~ Noak helynevet, de az 1988. évi negyedik kiadásban, Györffyre hivatkozva, az Aggtelek címszó alatti korábbi szöveget kiegészítette: Az 1348. évi Ogtelek helynév „az agg ’ó, régi’ mn. és a telek ’faluhely’ fn. összetétele. A település régi nevével a szláv eredetű és ’új telepes’ értelmű Novák [1295/1315: Noak : Györffy 2: 530] van korrelációban” (FNESZ 1988,1. 59). Ide vezettek az eddigi kutatások. Vajon ez az ere- deztetés az ország valamennyi középkori Noak helynevére érvényes lenne? Szükségesnek ítéltem kutatásom folytatását. 2.3. További kutatásaim eredményei Hont megye középkori okleveleit kutatva a Noak név alábbi adataira találtam: 1312 előtt a Hont megyei Noaki {de Noak) nemesek a Százd, illetve Bogátszázd birtokosai voltak (Bakács 1971,78, 349; Györffy 1963-1998, III. 180), tehát Hontban is volt Noak nevű falu. 1250-es években készült oklevél 1398. évi átiratában az előbbi nemes család neve már [de N]ouak alakban szerepel. E település emlékét Györffy szerint Pesty-nél a Nagybörzsöny határában lévő Nováki- dűlő neve őrzi (Györffy 1963-1998, III. 223). 1394. PrediumNoukfeld, NoukfeldenevétNovákfölde címszó alatt közli Bakács (1971, 164) és hozzáfűzi: „Börzsönyhöz tartozó puszta”. Eszerint az előzővel azonos helyet jelölte. 1358. évi oklevél szerint Mikola (ma Vámosmikola) és valószínűleg Pásztó is akkor Noak magister birtokában volt.22 (Bakács 1971, 80, 349). 1387. évi oklevélből megtudjuk, hogy Nouak magister fiai Pásztót visszabocsátották Zsigmond királynak.23 22 Z. III. 86: 134-35. 23 ZSO. I: 124.