A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Történettudomány - Dénes György: A középkori Gömör megyei Noak birtok helye és neve, Aggtelek és Jósvafő betelepítése
205 A középkori Gömör megyei Noak birtok helye és neve, Aggtelek és Jósvafö betelepítése képezett önálló birtoktestet. 1295-ben az előbbiek során részletesen ismertetett noaki és noakfői határjárás is kizárja Agtelek település és birtoktest létezését. Az 1330-as években működő pápai tizedszedők jegyzékében sem szerepel Agtelek, tehát még nem települt be a faluhely, nem volt ott még sem működő templom, sem plébánia. 1346-ban és 1348-ban az Etere-fiak birtokfelosztási oklevelében szerepel először Agtelek neve, tehát akkor már folyamatban volt a falu újratelepítése. 1358-ban pedig, mint az előzőkben tárgyaltuk, a birtokos család egyik ága magát már Agtelekinek nevezi, tehát már felépült ott az udvarháza, amely egyben rezidenciája is volt. Ez idő tájra tehetjük tehát egy új templom építésének megkezdését, vagy az elpusztult korábbi település romos templomának újjáépítését. A döntő kérdés ezek után az, hogy a 14. század második felének kezdete táján milyen stílusban épülhetett fel egy új templom. Az aggteleki templom középkori ablakocskáinak napvilágra kerülése után, 1990-ben adta ki az Országos Műemlék Felügyelőség Magyarország műemlékjegyzékét, amely csak annyit ír erről, hogy Aggteleken a „Ref. Templom, gótikus eredetű. Teljesen átépítve.” A kötet szerkesztői, akik a jegyzéket összeállították, nem ismerhették az általam felsorolt okleveles adatokat. Nyilván fellapozták Györffy munkáját, ahol Novak (Aggtelek) címszó alatt megállapították, hogy Aggtelek neve először 1348-ban jelent meg okiratban, és hogy Aggteleket 1358-ban különböztetik meg Nováktól. Helyszíni szemlére bizonyosan nem utaztak oda, csak az írott adatok, meg az 1348 és 1358-as évszámok alapján írták azt, hogy a templom gótikus eredetű. Jómagam viszont a feltárásuk óta számtalanszor megfigyeltem, fényképeztem, és fényképekkel illusztrálva is publikáltam a kétségtelenül román stílusú ablakok leírását (Dénes 2001). Ezek után a műemléki épületszakértő művészet- történészek szakpublikációi lehetnek perdöntőek abban a kérdésben, hogy meddig épülhettek falusi templomok román stílusban, és mikor vált kizárólagossá a gótika a falusi templomok építésében is. A kor legilletékesebb szakértője, Lővei Pál munkájából (1998) leszűrhettem, hogy a góűkus építészeti elemek Magyarországon a 12. század végén jelennek meg, de akkor — és még a 13. század első felében is — csak a király, a főurak és az egyházi vezetők építkezésein. A 13. század második felében már a városok középületein és templomain is jelentkeznek, a 14. század elején pedig, Anjou Károly uralkodása alatt (1342-ig) a gótika kiszorítja minden területen a késő román formakincset. „A késői romanikával való teljes szakítás, a gótikus boltozat, tám- és nyílásrendszer általános elterjedése a polgári lakóházakon, a falusi templomokon csak a 14. század első felében zajlott le” (Lóvéi 1998, 41). Nagy Lajos király korának (1342-1382) szakértője, Dercsényi Dezső ezt tömören így rögzíti: „A gótikus építészet stílusa [...] Lajos korában már egyeduralkodó volt” (Dercsényi é. n. 101). A kérdés tehát eldőlt. A 14. század közepén már falusi templom is csak gótikus ablakokkal épülhetett volna. Aggtelek templomának feltárult román stílusú ablakocskái kétséget kizáróan igazolják, hogy a templom nyugati felének falai a falu pusztulását jelentő tatárjárás előtt épültek. Ha pedig ott a tatárjárás előtt templom állt, akkor településnek is kellett lennie, az is bizonyosra vehető, hogy a birtokos család kúriája, rezidenciája is itt állt a templom mellett. A tatárjárás előtti Og település létére eddig a Baradlában, különösen a Szultán pamlaga feletti teremben előkerült kétségtelenül tatárjárás korabeli leletek utaltak. Ezt erősítette meg — mint már tárgyaltuk — az évszázadig lakatlan hely, Ogtelek > Agtelek nevének —telek utótagja. Ezt támasztották alá az általunk vizsgált és e vonatkozásban gondosan elemzett okiratok adatai is. Most ugyancsak erre utalnak Aggtelek község templomának román kori ablakocskái is. Ez a több tudományág, a régészet, nyelv- és történet- tudomány, valamint az építészet- és művészettörténet által igazolt egzakt adatok, tények egymást igazolják. Külön-külön még lehetett bizonytalankodni, de ezek után már bizton állíthatjuk, hogy a mai Aggtelek területén már a tatárjárás előtt is állt, minden bizonnyal Og nevű település. Valószínű, hogy a 14. század első felében Kecsőről Agtelekre áttelepített földműves-családok egy része azok utódaiból került ki, akik Og falu tatárok általi elpusztítását a Baradla-barlangban élték túl, és azután Kecsőbe telepítette őket a földesúr. így a tatárjárás előtti Og falu és az évszázad múlva betelepített Ogtelek > Agtelek népessége között legalábbis részleges lakosság-kontinuitást tételezhetünk fel. 1.9. Noak helyére vonatkozó következetések Terra Noak, azaz Noak teljes birtoktest kétségtelenül azonos a mai Imolával, természetesen a török időkig önálló települést, illetve birtoktestet képező Csákány területe nélkül, amelyet csak elnéptelenedése után csatoltak Csákánypuszta néven a mai Imolához. A Nouak alio nomine (lmo)la megnevezést tehát szó szerint kell értelmeznünk, miszerint „Novák más né-
