A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)

Régészet - Hajdú Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2012-ben

194 Hajdú Melinda Tömör—Bikadomb (Csengeti Tiros ka) A község D-i felének K-i szélén, a közúti hídtól É-ra, a Vadász-patak jelenlegi medrének Ny-i part­ján fekvő lelőhelyet árvízvédelmi rendszer fejlesztése kapcsán végzett régészeti megfigyelés során, 2012. május 8-án találta Miskolczi Melinda. A lehumuszolt felszínen neolitikus és bronzkori kerámiatöredékeket gyűjtött. A lelőhely próbafeltárását 2012. július 16—18-ig vé­geztük. Az érintett 43 m hosszúságú nyomvonal-sza­kasz DK-i részén két kisebb objektumfoltot (SI—S2 bronzkori gödrök), ÉNy-i részén pedig egy 8 m x 6 m-es, félköríves, a területtől K—ÉK-re is folytatódó jelenséget találtunk (S3). Ez utóbbiba mélyített DNy— ÉK-i tájolású kutatóárokból bronzkori és középkori leletek, valamint újkori mázas kerámiatöredékek ke­rültek elő. Fekete, agyagos, helyenként paticsszemcsés betöltését 93 cm mélységig, a talajvíz jelentkezéséig tudtuk követni. A II. katonai felmérés térképén szel­vényünk területére esik a Vadász-patak medre, amit feltehetően ezzel a jelenséggel (S3) azonosíthatunk. A feltárt késő bronzkori gödrök és a neolitikus szórványleletek alapján sem a lelőhely kiterjedését, sem irányát nem tudtuk megállapítani. A környező területek növényzeti fedettsége, illetve a Ny-ra elterülő magán­porták nem tettek lehetővé sikeres terepbejárást. Tömör—Bikadomb 2. (•Csengeti Piroska) A község DK-i sarkától É-ra, a Vadász-patak je­lenlegi medrének K-i partján fekvő lelőhelyet Tömör— Bikadomb lelőhely feltárása alkalmával fedeztük fel 2012. július 18-án. A patak menti domb felszínéről kevés őskori paticsot gyűjtöttünk. A lelőhely feltehető­en É—D-i irányú, és legalább 140 m x 90 m nagyságú. A domb Ny-i szélét a patak jelenlegi medre elvágja, így elképzelhető, hogy a lelőhely a mesterséges meder Ny-i partjára is áthúzódik, és esetleg összefügg a bika­dombi lelőhellyel.

Next

/
Thumbnails
Contents