A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Régészet - Hajdú Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2012-ben
188 Hajdú Melinda agyagban jól konzerválódott deszkadarabot rejtett magában. A feltárás során egyetlen melléklet nélküli (szkíta kori?) sír (S75) került elő, egy Ny—K-i tájolású nyújtott, hátára fektetett csontvázas temetkezés. Miskolc-S^entlélek, Pálos kolostor (Szörényi Gábor András—Miskolcot Melinda) A kolostor rekonstrukciójára civil szerveződés jött létre, a Csatárlánc egyesület vezetésével. Ennek keretében merült fel a kolostornégyszög revitalizálása is. A korábban elhanyagolt, gazos, hepehupás romterületen 2012. május és július hónapok közötti időszakban folytattunk különböző jellegű régészeti munkálatokat, tervásatás keretében. Először a kerengőudvar és a kerengőfolyosó területét rendeztük, eltávolítva a növényzetet és az erdei humuszt. Itt a terep rendezése után egy mesterséges járószinten megállva fejeztük be a szintsüllyesztést, ugyanis célunk csupán az volt, hogy az előkerülő falak síkjait tisztázzuk és előkészítsük az állagmegóvásra. A szintsüllyesztés után a kerengő falakat teljes körű fotó és geodéziai felméréssel dokumentáltuk, majd ezt követően a romfalakat részben visszabontva, majd újra rakva konzerválták a civil szerveződésben résztvevő kőművesek. A szintsüllyesztésen túl további régészeti feltárásokat is végeztünk, melynek során keresztirányú kutatóárkokkal vágtuk át a kerengőfolyosót, az udvart és a Ny-i kolostorszárnyat. Ezen a szondázó ásatás legalább három építési periódus meglétét erősítette meg, melyek rétegei a 13—14. század fordulójától a késő középkorig voltak keltezhetőek. A szondázások célja volt egy későbbi, nagyobb felületű ásatás réteg- tani tisztázása. Az ásatásokon és a tereprendezéseken számos önkéntes és több miskolci középiskola diákja is részt vett. Miskolc-Tapolca, Bencés apátság (Pusztai Tamás) A Herman Ottó Múzeum 2012. április 23. és november 28. között, Miskolc város megbízásából ásatásokat végzett Miskolcon a tapolcai bencés apátság területén. Jelentésünk e kutatás eredményeit foglalja össze.2 Az államalapítás idején, all. században szerveződő megye élére Szent István király állította Borsodot, akit az uralkodó jelentős birtokokkal adományozott meg. Utódai is itt telepedtek le, egyiküket hívták 2 Lásd részletesebben jelen kötetben: Pusztai Tamás: A tapolcai bencés apátság építéstörténete. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve LI1 (2013), 149-170. Miskolcnak, aki nevet adott a legfontosabb birtoknak, a mai Miskolcnak. A Miskolc nemzetség tagjainak az Árpád-kori Magyarországon játszott szerepükhöz illeszkedően természetes volt, hogy Tapolcán ők is megalapították a maguk Benedek-rendi apátságát, melynek védőszentje Szent Péter volt. A tapolcai bencés apátság korai történetére vonatkozóan igen kevés írásos forrásunk van. Az alapítás pontos évét nem ismerjük. 1532 nyarán Bebek Imre és Ferenc embereikkel rátámadtak a tapolcai apátságra, kirabolták és felgyújtották. Ezt követően falai folyamatosan pusztultak. A 19. század végére már azt sem lehetett tudni, hol állt egykor. 2004-ben sikerült egyértelműen meghatározni, hogy földalatti maradványai a tapolcai völgyben, a meleg vizű források mellett, a mai fürdő előtti téren vannak. Templomának feltárására 2012-ben került sor. Ekkor meghatároztuk a hozzá délről kapcsolódó kolostorépület kiterjedését is. A bencés apátság temploma egy egyhajós, enyhén patkóíves záródású szentéllyel készült épület, nyugati oldalán egyeden toronnyal. Belső tere 25 méter hosszú és 8 méter széles. Fala 1 méter vastag, eredetileg kí- vül-belül vörös színű bogácsi kváderekkel burkolták. A bencés templom építéséhez kapcsolódó rétegekben talált leletanyag alapján az apátság templomát a 12. században építhették. Az emelkedő talajvíz miatt a templom belső járószintjét a 15. században 1 méter vastagon feltöltötték. Ez a feltöltés megvédte a templom Árpád-kori padlóját és berendezését. Ez nagyon jó lehetőséget jelent a templom korai szerkezetének rekonstrukciójára. A templom északi oldalához egy temetőkápolnát építettek, amelynek téglával, majd kőlapokkal falazott sírjait a több ágra szakadt nemzetség tagjai a 13. század végéig használták. A meleg és hidegvizű mocsarak körbevette szigeten álló bencés templomot és a mellette álló kolostorépületet időben megelőzte egy rotunda felépítése. Falai 0,8 méter vastagok, alapkörének külső átmérője 7,8 méter, amiből keleti irányba egy patkóíves szentély nyúlik ki. Építési kora valószínűleg all. század. A 12. században a bencés templomot oly módon építették fel, hogy a már álló körtemplom déli oldalánál a két épületet összekapcsolták. A bencés templom egy keskeny szeletet levágott a korábbi körtemplom falából, úgy, hogy azzal éppen a templomhajó EK-i sarkánál kapcsolódik össze. Az ily módon összekomponált épületet vizsgálva az is szembeötlő, hogy a bencés templom szentélyének az átmérője 10 centiméter különbséggel megegyezik a rotunda átmérőjével.
