A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Régészet - Hajdú Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2012-ben
186 Hajdú Melinda tárást, melynek során bronzkori és császárkori germán telepobjektumokat talált. A szennyvízvezeték fektetéséhez kapcsolódó megelőző feltárást 2012. augusztus 29-én végeztük a módosított nyomvonalon. A megnyitott 150 cm széles szelvények negatívnak bizonyultak (E-i szelvény: 20 m, D-i szelvény: 28 m hosszúságú), bennük 80—90 cm átlagos mélységben értük el a sárga altalajt. Mindössze a D-i szelvény Ny-i metszetfalában mutatkozott egy köves betöltésű cölöplyuk, mely valószínűleg régészeti korszakból származik. A lelőhely környezetét a kivitelezés folyamán, 2012 szeptemberében és októberében régészeti megfigyelés keretében vizsgáltuk tovább. Az E-i és D-i szelvények közötti területen, valamint a D-i szelvénytől D-re nem találtunk régészeti jelenségeket, az É-i szelvénytől É-ra 60—192 m között azonban néhány őskori objektum bizonytalan metszete, valamint szórványos bronzkori leletek kerültek elő. Ez alapján a lelőhelyet É—D-i irányúnak, és legalább 250 m x 60 m nagyságúnak határozhatjuk meg. Megőnagymihály—Liba-tanya, Nyugat (Horváth Antónia—Miskolcgi Melinda) Az „Elektromos szabadvezeték kiváltása a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén” tárgyú projekthez kapcsolódó régészeti helyszíni szemlét és megelőző feltárást végeztünk Mezőnagymihály—Nagyecsér települések körzetében 2012. november 15. és 17. között. A helyszíni szemle során a kinyitott kábelárkokban és a belőle kikerült földben régészeti objektumra utaló jeleket találtunk. A lelőhely Mezőnagymihály falutól D-re, Nagyecsér falutól Ny-ra, a Liba-tanyától Ny-ra 500 m-re, egy kisebb kiemelkedésen található, jelenleg marhalegelőként hasznosítják. A helyszínen három objektumot tártunk fel. Egy téglalap alakú Árpád-kori házat, melynek kővel megerősített kemencéje volt, betöltése kerámiát, állatcsontot, paticsot tartalmazott. A másik objektum egy késő neolitikus, tiszai kultúrához tartozó gödörkomplexumnak bizonyult, melynek betöltése nagy mennyiségű kerámiát, kagylót, állatcsontot és paticsot tartalmazott. Az őskori objektum nyugati sarkába egy későbbi kemence mélyült, betöltéséből leletanyag nem került elő. Mezőnagymihály—Liba-tanya, Dél (Horváth Antónich-Miskolczj Melinda) Az „Elektromos szabadvezeték kiváltása a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén” tárgyú projekthez kapcsolódó régészeti helyszíni szemlét és megelőző feltárást végeztünk Mezőnagymihály—Nagyecsér települések körzetében 2012. november 15. és 17. között. A helyszíni szemle során a kinyitott kábelárkokban és a belőle kikerült földben régészeti objektumra utaló jeleket találtunk. Egy nagyméretű agyagnyerő gödröt sikerült feltárnunk, betöltéséből kevés patics és jellegtelen őskori kerámia került elő. A lelőhely Mezőnagymihály falutól D-re, Nagyecsér falutól Ny-ra található Liba-tanyától D-re 500 m-re található, jelenleg marhalegelőként hasznosítják. Miskolc-Felsőhámor, S%eleta-barlang (Mester Zsolt—Lengyel György—Szplyák Péter) A Miskolc-Felsőhámor felett nyíló Szeleta-barlang lelőhelyén 2012 szeptemberében tudományos célú tervásatás folyt kutatási együttműködés keretében. Az ásatás célkitűzése egy olyan egybefüggő metszet kialakítása volt a barlang előterén, amely felöleli a teljes rétegsort, s amelyen új, komplex rétegtani adatsor nyerhető a lelőhely kronológiai problémáinak megoldásához. A barlang előterének keleti oldalán, a bejárattól 6 m távolságra, a bevezető ösvény vonalára merőlegesen 2 m széles szelvényt nyitottunk 6 m hosszúságban. A szelvény bontása 5 cm-es szintek szerint haladt. A leletek előkerülési pontjait háromdimenziós rögzítéssel dokumentáltuk. A kiásott üledéket teljes egészében átszitáltuk és átválogattuk, majd egy részét mintavételezés szerint iszapolásra félretettük. Ennek eredményeként jelentős mennyiségű fosszilis állatcsontot és régészeti leletanyagot (pattintott kőeszközöket, őskori kerámiatöredékeket) gyűjtöttünk be. Az ásatással sikerült bebizonyítani, hogy az előtéren a korábbi kőpakolás alatt jelentős eredeti rétegsor található. Ennek feltárása és a teljes rétegtani metszet kialakítása további ásatásokat igényel. Kiegészítésül az új rétegtani profilhoz, újra kibontottuk Ringer Árpád korábbi ásatásainak metszetét a barlang bejáratának nyugati oldalán és a Főfolyosó hátsó részében. Az ezekből vett üledékminták szedimentológiai, mikro- morfológiai és geokémiai elemzéseit brit és német laborokban végzik el nemzetközi projektek keretében. Mintavételezéseket végeztünk radiokarbonos kormeghatározás céljából is. Miskolc—Posch út (Miskolcgi Melinda) 2012 októberében a Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányt készített a Miskolc—Bosch út létesítéséhez kapcsolódóan. A terepbejárás során megállapítottuk, hogy a tervezett beruházás összesen kilenc régészeti lelőhelyet érint. Északról dél felé haladva az alábbi régészeti lelőhelyeket azonosítottuk:
