A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Régészet - Pusztai Tamás: A tapolcai bencés apátság építéstörténete
158 Pusztai Tamás 7. kép. A bencés templom tornya a hajóból fényképezve. A kitűző karók a karzat alapozásának sarkait jelölik. A kép előterében a keresztelőmedence alapozása Bild 7. Der Turm der Benediktiner Kirche holographiert vom Schiff. Die ausgesteckten Pflöcke ^eichnen die Ecken des Grundes der Galerie. Im Vordergrund des Bildes ist der Grundbau des Taufbeckens A kőlapokat többnyire itt is fölszedték, csak a főoltár alatt és közvetlen környezetében maradtak meg eredeti helyükön, de a fektető habarcsban egy sajátos mintázat rajzolódik ki: A szentélyfal belső oldala mentén egy sor, sarkára állított, négyzet alakú kőlapot raktak le. E soron belül egy, a fallal párhuzamosan futó félkör ívét téglalap alakú lapokkal fedték le. Keletről nyugatra haladva, egészen a főoltár nyugati falsíkjáig a burkolatot e félkörívvel hozzávetőlegesen párhuzamosan futó sávokba rendezett kőlapokkal alakították ki. A főoltár előtt, attól nyugatra egy lxl méteres kiterjedésű szerkezet köveinek a nyomait találtuk meg, középen egy 60 cm átmérőjű, 20 cm-es mélyedéssel, melyet hosszú, téglalap formájú kövek lenyomata kereteit. Ennek a szerkezetnek a funkcióját nem ismerjük. A főoltár nyugati síkja és a hajóba vezető lépcső közti területet észak—dél irányba futó sávokba rendezett kőlapok díszítették (8. kép)}6 18 Az Anna szálló építéséhez kapcsolódó legjelentősebb pusztítás a templom szentélyének déli felét érintette, ahol egy téglával bélelt gödör a déli mellékoltárt és a szentély déli felét teljesen átvágta. A kórusrekesztőtől nyugatra, a hajó közepén, majdnem az épület tengelyében egy másfél méter átmérőjű kő szerkezetet találtunk, az alapozása 30 cm mély volt. Ez egy keresztelőmedence alapja lehetett (8. kép).18 19 * * 15 Tapolcán ennek az alapozásnak a keresztelőmedenceként való értelmezése kérdéses volt, hiszen bencés templomban ennek többnyire nincs helye, hiszen a keresztelést a különálló keresztelőkápolnában vagy egy plébániatemplomban volt szokás végezni. E kérdés megoldását a kutatási területen előkerült egyéb jelenségek adták meg. A hajó keleti végében megtaláltuk egy középpil- léres karzat alapozásának a maradványait. A karzatot északon és délen egy-egy L alakú sávalapra állított pillér, középen pedig egy, a két szélső pillér síkjától 30 cm-rel előreugró, téglalap alaprajzú pillér tartotta E gödör metszete viszont lehetővé tette a szentély rétegsorának dokumentálását. 15 Hasonló helyzetű kő szerkezetek kerültek elő Szer monostorának templomában Opusztaszeren (Béres-Kürti—Nagy—'Trog- mayer-Vályi 1996, 24, 16. kép; Trogmayer 1992) és Solton is (a sold ásatási felvételekbe való betekintésért Rosta Szabolcsnak tartozom köszönettel).
