A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Régészet - Szőllősy Csilla: Kora Árpád-kori településnyomok Szentistván határában
Kora Árpád-kori településnyomok Szentistván határában 143 régészeti eredményekkel, egy-egy típus valamilyen okból kifolyólag nagyobb számban jelenhet meg a forrásokban, mint amekkora arányban jelen volt az adott korszak településhálózatában. Annak eldöntése, hogy a pár objektumos, ún. tanyaszerű települések hogyan illeszkednek a korabeli településszerkezeti képbe, máig nem teljesen tisztázott — illetve nyilván ez településenként is eltérő lehet. Maga az elnevezés sem állja meg teljesen a helyét, hiszen a mai értelemben vett tanyákkal nincsen kapcsolatuk, mint ahogyan a szállás elnevezés is félreértésekre adhat okot (Laszlovszky 1986, 140). Funkciójuk meghatározása nagyban függ a következőktől: mekkora számú és milyen jellegű objektumból állt az adott telep, ezek egymáshoz viszonyított kronológiája milyen, mennyi ideig állt fenn, és más — akár hasonló — településekhez képest hogyan viszonyul térben és időben. Az objektumszámmal kapcsolatban az elsődleges problémát a felszíni épületek jelentik, amelyek mennyiségét általában még megközelítőleg sem lehet megadni, így máris nem alakulhat ki pontos kép a településszerkezetről. Emellett az egyéb épületek száma és jellege is utalhat a használat időtartamára (Rácz 2010, 75). Ezek hiánya inkább ideiglenességet feltételez, míg pl. az egyes épületrészek megújítása hosszabb tartózkodásra utalhat. (Pl. Szentistván esetében a 6. ház kemencéjét többször megújították, habár a kutatott területen egyéb objektum nem került elő.) Fontos emellett, hogy az adott lelőhelyen a feltárt objektumok relatív kronológiáját meg lehessen határozni és el lehessen dönteni, hogy egy adott település házai egyszerre álltak, egy nagyobb falut alkotva, vagy pedig több generáción át 1—2 házzal, „tanyaszerű” településként (Rácz 2010, 75). Ezen kis települések értelmezésével kapcsolatban a kutatások során több elmélet felmerült, azonban ezek vizsgálatakor érdemes figyelembe venni a fentebb leírtakat is. A lehetséges magyarázatok egyike, hogy egy laza szerkezetű település részét képezték volna ezek a lelőhelyek. Itt nyilván elsődleges, hogy az objektumok egy időben álljanak, illetve, hogy ne feküdjenek túl messze egymástól, egy nagyobb területen (Janicovich 1985, 286). Szintén egykorúságot és viszonylagos közelséget feltételez, ha egy nagyobb településhez kapcsolódott, annak határában állt pár objektum (Laszlovszky 1986, 137—139). Ezek a magányos telepek lehettek esetleg társadalmilag rangosabb kúriák, de típusaikban nem feltétlenül különültek el az egyszerű falusi lakóházaktól, így megkülönböztetni és elkülöníteni régészetileg nem igazán lehet őket. Egyes esetekben az elkülönülés oka lehet földrajzi adottság is, pl. vízfolyás, sziget választhatja el a település központi részétől az adott területet. Utóbbiról írott források is szólnak, pl. Bács megyében Zond birtok esetében (Major 1960, 38-39). Lehetséges, hogy önálló falvak, falukezdemények voltak. Ez akkor is előfordulhat, ha csak egy-egy ilyen magányos települési nyomról van szó, illetve ha nem egykorúak az egymás mellett fekvő csoportok. Mint önálló települések, ún. törpefalvak, oklevelekben is megjelennek (Laszlovszky 1986,137-139). De lehetséges, hogy éppen csak kialakulóban volt a falu, amikor valamilyen oknál fogva életképtelenné vált, lakói máshová költöztek, elnéptelenedett (Jankovich 1985, 286). Mivel a falvak állandósulása után az állattartással összefüggésben továbbra is léteztek nyári szállások, esedeg lehetnek ezeknek a nyomai is (Jankovich 1985, 286). Ez inkább abban az esetben feltételezhető, ha megújítások, gazdasági objektumok nem jelzik a tartósabb használatot. Az is felmerülhet, hogy többször költözködő családok, kis közösségek szállásai lettek volna, ami elsősorban a termelési módszer és az életmód következménye lehetett (Jankovich 1985, 286). A jelenségre Szabó István is felhívta a figyelmet, all. században már kialakultak a megszilárduló határok, és Kálmán és László idejében törvénnyel kellett szabályozni, hogy a költözések a falvak adott határain belül történjenek (Szabó 1966, 9). A határok telkesítésével hozza összefüggésbe a kérdést Laszlovszky József is. Véleménye szerint a gazdálkodási mód következtében jöhettek létre ilyen kis, pár házból álló településkezdemények, amelyek később vagy egy nagyobb faluvá olvadtak össze, vagy pedig megszűntek (Laszlovszky 1986,142). Tanyaszerű település legközelebb a pár km-re fekvő Mezőkeresztes-Cethalmon és Mezőkeresztes- Lucernáson került feltárásra. Előbbinél 5 félig földbe mélyített lakóházat tártak fel, amelyek nagyjából egy időben álltak a 10—11. században, egymástól viszonylag távol, elszórtan (Simonyi 2001). A lucernási lelőhelyen egy több generáción át használt település nyomait figyelték meg, ahol a kisebb csoportokban elhelyezkedő házakat egy korai, 10—11. századi és egy későbbi, 12—13. századi rétegre lehet bontani (Simonyi 2005, 40). A lelőhelyek a Borsodi Mezőség időszakosan árvízzel borított, mocsaras területein helyezkednek el, ami közrejátszhatott az ilyen jellegű szerkezet kialakulásában.
