A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)

Gyulai Éva köszöntése

GYULAI ÉVA SZAKMAI ÉLETRAJZA

Gyulai Éva Püspökladányban született, de még csecsemő korában Kisújszállásra került könyvelő szüleivel, akik itt vállal(hat)tak munkát, így ezt a nagykunsági várost tartja felnevelő helyének. A helyi Kossuth Lajos Általános Iskola ének-zenei tagozatára járt, amelyet a Kodály-módszer alapján létrejött iskolarendszer egyik korai tagjaként 1959-ben alapítottak Kisújszálláson. Énektanára az általános iskola 4. osztálytól, majd az 5. osztálytól osztályfőnöke, karvezetője a nagy műveltségű Sebestyén Péterné volt, magyartanára pedig dr. Sipőcz Lászlóné Örkényi Enikő (1936—2013), akik a tananyagon kívül a humán műveltség és emberség vívmányait is terjesztették. Nekik is köszönhető, hogy Gyulai Éva 8. osztályosként az országos tanulmányi verseny magyar nyelv és irodalom szekciójában második helyezést ért el 1968-ban.

A középiskolát is helyben végezte, a Móricz Zsigmond Gimnáziumban, Móricz Zsigmond egykori alma máterében, ahol dr. Kiss Kálmán történelemtanár és dr. Borók Imre (1923—2000) latintanár tanítványaként alapozta meg pályáját. Az elkötelezett, nagy tudású és műveltségű tanároknak köszönhető, hogy Gyulai Éva latinból a gimnázium II. osztályától kezdve bejutott az országos latin verseny ELTÉ-n rendezett döntőjébe (legmagasabb eredménye: másodfokú dicséret). Dolgozata történelemből is részt vehetett az országos döntőn (helyezés nélkül), és kisújszállási diákként a Ki Miben Tudós? televíziós vetélkedő történelem szekciójának 12-es döntőjébe is bejutott. 1972-ben érettségizett kitűnő eredménnyel.

1972—1978 között a Kossuth Lajos Tudományegyetemen folytatja tanulmányait történelem—latin nyelv és irodalom szakon. Latinból professzora Borzsák István (1914—2007, 1982-től akadémikus), de Sarkady János (1927—2006,1994-től akadémikus) és Havas László ókortörténészek (1939—2014), valamint Tegyey Imre klasszikus-filológus is tanította. Történelemből Ránki György akadémikus (1930—1988), Niederhauser Emil (1923— 2010, 1987-től akadémikus), illetve Orosz István akadémikus voltak kiváló professzorai. Tanári diplomáját 1998-ban kapta meg, jó minősítéssel.

Az egyetem után azonnal Miskolcra került a Herman Ottó Múzeum Történed Osztályára segédmuzeológusi, majd történész-muzeológus kinevezéssel. Első igazgatója Szabadfalvi József etnográfus volt, közvetlen munkatársai: Dobrossy István, Veres László, Kárpáti László és Bakó Adámné. Kezdetben a Helytörténeti Dokumentáció, majd 1984-től a Történeti Tárgyi Gyűjtemény felelőse.

1992-ben a Debreceni Egyetemen summa cum laude minősítéssel dr. univ. címet kap „S^ölőbirtokolás Miskolcon a 16. ss^á^adban" című értékezésével (témavezető: Orosz István). 2005-ben átminősítéssel megszerzi a PhD-fokozatot. 1994-ben kitüntetéssel diplomát szerez az ELTE Bölcsészettudományi Karán heraldikus szakon, 1999-ben regionális fejlesztési menedzser szakon jó minősítéssel egyetemi oklevelet szerez a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán.

Fügedi Márta (1949—2000) etnográfus, egyetemi docens, dékánhelyettes halála után meghívták a kiváló muzeológus és oktató megüresedett státusára, így 2000-től a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának főállású oktatója, muzeológusi munkáját pedig részfoglalkozásban látja el. Az egyetemen a Művelődéstörténeti és Muzeológiai Tanszék adjunktusa, majd 2004-től docense, a muzeológiai tárgyak mellett főként kora újkori történeti tárgyakat tanít. 2009-től az ekkor megalakuló Történettudományi Intézet (Miskolci Egyetem BTK) előbb megbízott, majd kinevezett igazgatója. Muzeológusi és oktatói tevékenységét többször elismerték, ezek között kiemelendő a történész-muzeológus kollégáktól, a Magyar Múzeumi Történészek Társulatától (MAMUTT) kapott Wellmann Imre-díj (2005) és a Miskolci Egyetem legmagasabb kitüntetése, a Pro Universitate (2013). Két gyermeke, egy unokája van.