A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Régészet - Simonyi Erika: Árpád-kori tanyaszerű település Hejőkürt határában (Hejőkürt-Cifra-hát, M3-as autópálya 68. lelőhely)
Árpád-kori tanyaszerű település Hejökürt határában 123 szinttől 30 cm volt. Az árok valószínűleg a település vízelvezetésében játszhatott szerepet, mivel a domb nyugati peremét körülölelő, fekete iszapos-szerves betöltésű mélyedésbe fut bele. A terepen Árpád-kori kerámiát dokumentált az ásató, a múzeumba nem került be értékelhető leletanyag. 8. objektum (9. kép 3-4) Lekerekített sarkú, téglalap alaprajzú, északnyugat- délkeleti tengelyű, szelemenes tetőszerkezetű ház maradványa. Rövidebb oldalai 210—325 cm, hosszabbik oldalai 257—345 cm hosszúak, az alapterülete 11 m2. A ház gödrét 15—20 cm mélyen ásták az altalajba, eredeti mélysége egy méter körüli lehetett. A szelementartó ágasok a rövidebb oldalak közepén álltak, cölöpgödrük átmérője 20 cm, mélysége a padlótól 17—21 cm. A kemencét a keleti sarokban bennhagyott agyagtömbből alakították ki. Ovális alakú fenéktapasz- tása keményre kiégett, átmérője 120 cm volt. A ház délnyugati felében, a falra merőleges tengellyel egy- egy lekerekített sarkú téglalap alakú (36/45x60/72 cm, a padlótól 25—30 cm mély) tároló verem került elő. A fotón jól kivehető, hogy a vermek házfal felőli oldala magasabb, mint a ház közepe felé eső. Leletek: Betöltéséből kevés állatcsont, egy kőpenge és mindössze 3 db Árpád-kori, széles közökkel bekarcolt csigavonallal díszített oldaltöredék került napvilágra (8. kép 8—10). 2003.8.6.1. Gömbölyű aljú bogrács oldaltöredéke. Szemcsés homokkal soványított, nehéz kézi korongon készült. Oxidált égetésű. Színe kívül/belül: sötétszürke. Dísz: széles közű csigavonal. 5,5x3,6 cm; Fv: 0,65 cm. 2003.8.6.2. Gömbölyű aljú bogrács oldaltöredéke. Szemcsés homokkal soványított, nehéz kézi korongon készült. Oxidált égetésű. Színe kívül/belül: bézs, szürke. Dísz: széles közű csigavonal. 5,3x4,1 cm; Fv: 0,7 cm. 2003.8.6.3. Gömbölyű aljú bogrács oldaltöredéke. Szemcsés homokkal soványított, nehéz kézi korongon készült. Oxidált égetésű. Szín belül: szürke, kívül: szürkésbarna. Dísz: széles közű csigavonal. 5,5 X 4,6 cm; Fv: 0,55 cm. Szórványként előkerült még hat, jellegzetesen késő Árpád-kori edénytöredék is (10. kép 1—4): 2003.8.8.1. Gömbölyű aljú bogrács peremtöredéke füllel. Fordított L profilú, vízszintesre vágott rövid, alsó részén legömbölyödő perem enyhe bordával tagolva. A fül dupla ívű, enyhén megvastagodó, kerek átfúrt lyukkal. Szemcsés homokkal soványított, nehéz kézi korongon készült. Oxidált égetésű. Színe kívül/ belül: bézs. 4,9 x 9,2 cm; Szá: kb. 28 cm; Fv: 0,75 cm. 2003.8.8.2. Közepes méretű fazék töredéke, 80 fok körüli falindítás. Szemcsés homokkal soványított, nehéz kézi korongon készült. Oxidált égetésű. Szín belül: bézs, kormos, kívül: sötétszürke. Dísz: széles közű csigavonal, mely az edény aljáig lefut. 4,8 x 5,8 cm; M: 3,4 cm; Fá: 12 cm; Fv: 0,6 cm. 2003.8.8.3. Nagyobb méretű, íves falindítású, kissé baluszteres formájú fazék töredéke. Belső felületén a hurkatechnika nyomai jól látszanak. Szemcsés homokkal soványított, nehéz kézi korongon készült. Oxidált égetésű. Szín belül: sötétszürke, kormos, kívül: szürkésbarna. Dísz: széles közű csigavonal, mely az edény alsó harmadáig fut le. 8,3 x 8,4 cm; M: 7,5 cm; Fá: 12 cm; Fv: 0,6 cm. 2003.8.8.4. Enyhén kihajló, magas, bordával tagolt, legömbölyített peremű fazék töredéke, alig behúzott nyak jellemzi. Szemcsés homokkal soványított, nehéz kézi korongon készült. Oxidált égetésű. Szín belül: bézs, kormos, kívül: sötétszürke. 4,2 X 5,8 cm; Szá: kb. 12,5—13 cm; Fv: 0,6 cm. 2003.8.8.5. Fazék oldaltöredéke. Szemcsés homokkal soványított, nehéz kézi korongon készült. Oxidált égetésű. Színe belül: bézs, kormos, kívül: sötétszürke. 3,3x4,5 cm; Fv: 0,55 cm. 2003.8.8.6. Fazék oldaltöredéke. Szemcsés homokkal soványított, nehéz kézi korongon készült. Oxidált égetésű. Szín belül: szürkésbarna, kívül: sötétszürke. Dísz: széles közű csigavonal. 2,2x2,9 cm; Fv: 0,75 cm. A LELETANYAG ÉRTÉKELÉSE A feltárt két házat nem tekinthetjük egy falu részének. A lehumuszolt terület nagysága és az egyéb Árpádkorra keltezhető jelenségek hiánya ellentmond ennek. A két ház mindössze 8 m távolságra fekszik egymástól, és a házak 25 méteres környezetében — egy árkot és egy szabadban álló kemencét kivéve — nem került elő más hasonló korú objektum. Habár a régészeti feltárás nem terjedt ki a dombhát egészére, valószínűnek tartom, hogy a házak szórt elhelyezkedése, illetve a 12—13. századi falvakra jellemző rögzült telekhatárok, utcaszerkezet hiánya arra utal, hogy a lelőhely nem a késő Árpád-kori Kürt falu maradványa. A fentieket figyelembe véve, minden bizonnyal az Árpád-kori tanyaszerű vagy szállásszerű települések közzé sorolhatjuk lelőhelyünket. (A tanyaszerű településekről lásd: Laszlovszky 1986, 131-152; Takács 2010,15-16). A házak egyidejű használata ellen szól kissé eltérő tájolásuk: az 1. ház tengelye északkelet—délnyugati,
