A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)

Régészet - B. Hellebrandt Magdolna: Késő kelta - kora császárkori településnyomok a Dél-Borsodi Mezőségben

104 B. Hellebrandt Magdolna 13; 42. kép 2, 7—10, 14. Alezőnagymihály-Nagyház- tanya leletei között 45. kép 1—24; 46. kép 3, 4, 6, 7, 10, 14—16. A kelta kerámiák között jellegzetes a fésűs-gra- fitos, duzzadt peremű fazék, Hunyady 9. formájának változatai (Hunyady 1944, 141). Találtunk Mezőke- resztes-Fűzfáson, 21. kép 1. szórvány darab, volt a 7. objektum házban, 22. kép 1, 3. és a 11. objektum ház­nál 27. kép 13. Ez utóbbihoz hasonló került elő Szir- mabesenyőn (K. Végh 1999, 6. kép 1). Gelej-Sinka- halmon duzzadt peremű töredék a keleti fal szórvány leletei között a 39. kép 1, a 10. objektum házban 41. kép 4, 5. Fésűs oldaltöredékek a 39. kép 11. és a 40. kép 6. szórványok, all. objektum házban a 42. kép 9. Fésűs-grafitos edény oldaltöredékei voltak Xlezője- resztes-Fűzfáson a 15. objektumban, 21. kép 11, a 7. objektum házban, így a 22. kép 6, 9,11, ez utóbbi a tí­pus késői, nagyobb méretű edényének reprezentánsa, a 10. objektum házban a 26. kép 2. Emlékeztetnek a fésűs-grafitos peremre Mezőkeresztes-Fűzfás anyagá­ban a 7. objektum házból a 22. kép 4, 5, 7. cserepek és Mezőnagymihály-Nagyház-tanya 1. objektum házból a 45. kép 1, 3. darabok. Tudjuk, hogy a grafittartalmú edények a császárkorban egy ideig használatban voltak (Bónis 1969,187). A telepeken általában megfigyelhe­tő, hogy a grafitos jellegű edények anyagában egyre kevesebb a grafit. Bónis Éva ezt a jelenséget a grafit beszerzési nehézségével magyarázta, és nyugati grafit­lelőhelyekre hivatkozott. Alá már tudjuk, hogy Észak- Alagyarországon is beszerezhették a grafit szükségle­let (B. Hellebrandt 2004,115, 119. 9. kép). Duzzadt peremű fazék, a perem alatt bordával, alatta függő­leges ferde vonalakkal volt Alezőkeresztes-Fűzfás 7. objektum házban 22. kép 7, és a 40. objektumban 31. kép 15, ez az utóbbi oldaltöredék az előzőhöz hasonló díszítésű, hasonló még Gelejen is volt 39. kép 1. Ana­lógiájuk Budapest-Gellérthegyről ismert (Bónis 1969, 57. ábra 24). Duzzadt peremű fazék volt Gelejen a 10. házban 41. kép 4. és Alezőnagymihály-Nagyház-tanyán 45. kép 1—3, 11. Hasonlót ismerünk Bükkszendászló- ról (B. Hellebrandt 1992, VI. ábra 1-3,15). Duzzadt perem alatti plasztikus lécen fenyőág vagy ék alakú dí­szítések sorakoznak egy Alezőnagymihály-Nagyház- tanyán talált darabon (45. kép 5). Hasonló került elő Zabar-Kenderföldeken (Hellebrandt 1999, L. tábla 5), bár itt az ékek nyitottabbak. Sok változata van. Részben hasonló, de ellentétes irányú díszítés oldal­falon látható a Aliskolc-Szabadság téren (ma Kossuth tér) előkerült darabon (K. Végh 1964, III. tábla 11). Edények átfúrását több esetben megfigyelhetjük, így Alezőkeresztes-Fűzfásról egy szórvány peremda­rabon 21. kép 1. Gelej-Sinka-halomról oldaltöredéke­ken, így 40. kép 3, 6, 8. szórványokon, és a 10. objek­tum ház leletei között (41. kép 12, 14.) Xtezőnagymi- hály-Nagyház-tanya 1. házában is volt (46. kép 22). Perem alatt átfúrt fésűs-grafitos töredék került elő Pösténypusztán és Adács-Tóparton (Hellebtandt 1999, XLIX. 2, LXVII. 12), valamint a Gellérthegyen (Bónis 1969, 101. kép 4), és Sajópetri-Hosszú-dűlőn (Szabó XL-Tankó-Szabó D. 2007, IV. tábla 3, 10; XXXII. 9; XXXIII. 11). Az értékesnek tartott kerá­miát javították (Bónis 1969, 183), azaz vassal fogták össze, néhol a vas meg is maradt, mint például Szirma- besenyőn (K. Végh 1969, 76. XXIV. 3), Farmoson (Hellebrandt 1999, V. 4), és Sajópetri-Hosszú-dűlőn (Szabó AÍ.-Tankó-Szabó D. 2007, LXV. 9-10). Alás jellegűek a temetkezéseknél talált átfúrt edények. Ezek nem javítottak, ép edényekről van szó, a temetési szer­tartáson gyantát égettek bennük, azaz füstölést vé­geztek velük. Ilyenek kerültek elő Vác-Kavicsbányá- nál (Hellebrandt 1999. 95-96 XXII. 9; XXVI. 8), Bodroghalmon és Radostyánban (Hellebrandt 1999, LXVII. 12, LXXXVII. 15), valamint hasonló céllal készülhetett, a sajópetri-hosszúdűlői telepen talált ép urna, melynek az aljához közel láthatunk vízszin­tes sorban átfúrásokat (Szabó Aí—Tankó—Szabó D. 2007, V. 4), a bodroghalmi darabhoz hasonlóan (Hellebrandt 1999, LXVII. 12,12a). Tálak között jellegzetes a Alezőkeresztes-Fűzfás 11. objektum házban talált lágyprofilú darab, melynek analógiáját láthatjuk a gellérthegyi és a tabáni anyag­ban (Bónis 1969, 27. kép 10; 28. kép 16). Emlékeztet rá Aíezőnagymihály-Nagyház-tanya tálja (46. kép 3), Alezőkeresztes-Fűzfáson kerültek elő duzzadt pere­mű mély tálak, például a 7. objektum házban (23. kép 6, 9), a 11. objektum házban (28. kép 15). ívelt nyakú tál a 23. kép 7, 8, 10, 11, 14; hasonló mély tál rövi- debb, egyenes nyakkal (24. kép 12), szélesen kihajló peremű a 21. kép 14; 23. kép 1, 2, 12-13; 24. kép 7; 26. kép 1. A 25. kép 2. darab emlékeztet Sajópetri egy kis töredékére, a perem tetejének kiképzésében (Szabó Ah—Tankó—Szabó D. 2007, XVII. 10). Behúzott peremű táltöredék volt Alezőkeresztes-Fűzfás 7. objektum házban: 24. kép 1—6, all. objektum házban: 27. kép 16. Lapos, behúzott peremű tálak kerültek elő Aíező- keresztes-Fűzfáson: 28. kép 6, 9—10; 31. kép 4, 10, a geleji szórványok között: 38. kép 6—8; 40. kép 3, és Aíező- nagymihály-Nagyház-tanya 1. házában (45. kép 27). Hombáredény széles, egyenes peremű töredéke ke­rült elő Alezőkeresztes-Fűzfás 11. objektum házban, (27. kép 19). Észak-Aíagyarország területén gyakoriak a hombáredények a római korban (K. Végh 1999, 214—215). Alegtalálható ez a típus Kelet-Szlovákiában,

Next

/
Thumbnails
Contents