A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)
NÉPRAJZ - BODNÁR Mónika: Putnok és Serényfalva katolikus lakossága a 18. század közepén
Putnok és Serényfalva katolikus lakossága a 18. század közepén 177 neve, nemcsak gyermekei születésekor vagy halálakor, nemcsak akkor, amikor egyházi szolgálatot végez, hanem leggyakrabban keresztszülőként vagy házassági tanúként, ami arra enged következtetni, hogy személye nagy köztiszteletnek örvend. Bár konkrétan nem jelölik a foglalkozást, de feltételezhetően erre utal a Faber családnév. A szótár szerint a faber kifejezés kemény anyagból (fa, kő érc) dolgozó mesterembert jelent (FINÁLY 1991, 763). A tapasztalat szerint leginkább a kovácsokat nevezik így, akik gyakran cigányok. Hogy a putnoki anyakönyvben 1749ben feljegyzett Carolus Faber tényleg kovács volt-e, vagy sem, nem tudjuk, mint ahogy nemzetiségére utaló adattal sem rendelkezünk. 1 Valószínűleg szintén mesterségre utal a máiéi vonatkozású Krdecz alias Fazikas bejegyzés is 1750ből. 2 Annál is inkább, mivel a továbbiakban már csak Fazikas néven szerepel. 7 3 Gömöri fazekasságról szólva senkinek nem Putnok és térsége fazekassága jut eszébe, de hogy ezen a vidéken sem volt ismeretien ez a tevékenység, hogy itt is bányásztak megfelelő minőségű agyagot, amit aztán fel is dolgoztak, azt korábbi kutatásokból tudjuk (BODNÁR 2005, 520-522). További példaként joannes Veselyi alias Varga nevét említjük, akinek esetében a második név minden bizonnyal szintén a mesterségére utal. 7 4 A vargák a nyersbőr kikészítésével és lábbeli készítéssel foglalkoznak. Tudjuk, hogy Putnokon nagy hagyományai vannak ennek a mesterségnek, 1825-ben céhbe is tömörülnek a putnoki csizmadiák, s a 20. század első harmadában a putnoki iparosoknak közel egynegyede lábbeli készítéssel foglalkozik (BODNÁR 2007-2008, 167). A fenti példa Varga Jánosa talán egyik első helyi képviselője ennek az iparágnak. Minden bizonnyal ebbe a kategóriába tartozik a Kőmeves családnév is 1760-ból. 7 5 Úgyszintén mesterségre utalnak az Asztalos családnevek. Ezzel a névvel több személy esetében is találkozunk, de az esetek egy részénél bizonyíthatóan más néven is szerepelnek viselőik. A Putnokon élő Asztalos Márton neve először 1748-ban fordul elő. 7 5 7 1 1749. márc. 15-én keresztelik meg Carolus Faber és felesége, Judit lányát, Máriát (Ker. ak. 17b) 7 2 1750. febr. 22-én keresztelik Andreas Krdecz alias Fazikasnak és feleségének, Annának Katalin nevű lányát (Ker. ak. 19b). 7 3 1752. ápr. 9-én keresztelik Andreas Fazikas és felesége, Anna gyermekét, Georgiust (Ker. ak. 24b) 7 4 1746. dec. 8-án keresztelik Joannes Veselyi alias Varga és felesége, Zsuzsanna gyermekét, Istvánt (Ker. ak. 14b) 7 5 Ker. ak. 35b 7 6 Erzsébet nevű feleségétől született Judit nevű lányát 1748. máj. 23-án keresztelik (Ker. ak. 16a) A szintén asztalos mesterséget űző, 1756-tól a szintén Putnokon élő Asztalos Ferenc nevével is többször találkozunk. Ám még meggyőzőbb e tekintetben a szintén Putnokon élő Sztolovszky János és Asztalos Pál esete. Az elsőnek a nevével ilyen formában 1751 novemberében találkozunk legkorábban. 7 8 Ám tíz hónappal korábban, Galko Katalinnal történő házasságkötésekor Kosik János néven szerepel. 7 9 Az Asztalos Pál név először 1757-ben tűnik fel. 8 0 Ám egy részletes genealógiai kutatás alapján kimutatható, hogy ugyanez a személy Svebih Pál néven köt házasságot Galko Zsuzsannával. 8 1 Leányának elhunytakor pedig Sztolár Pálként jegyzik be nevét az anyakönyvbe. 8 2 A fentebb elmondottakból egyértelműen megállapítható, hogy ebben a korban a családnevek még nem állandósultak. Többször előfordul, hogy egy-egy személy más néven kerül anyakönyvezésre születésekor, házasságkötésekor, halálakor, vagy más családnevet jegyeznek be gyermekei születése alkalmával. Gyakran megtörténik, hogy az illető személy mestersége válik családnévvé, mint a fentebb említett Asztalos, Fazikas (Fazekas) és Varga nevek esetében. Feltehetően ugyanebbe a kategóriába sorolható a Serfőző családnév is. Ezzel a névvel 1746-tól kezdődően nagyon gyakran találkozunk az anyakönyvekben, eleinte, 1758-ig a zártabb ejtésmódra utaló Serfűzű formában. Valószínűleg egy népes családról van szó, mert a János, György, József és András, valamint Anna, Katalin és Judit nevek is előfordulnak. Az sem kizárt, hogy Mosler Ferenc uradalmi intéző felesége is ehhez a családhoz sorolható, akit Paulina Pivonka, illetve Paulina Pivovni néven említenek. 8 3 Annál is inkább, mivel Mosler Ferencet és feleségét ugyanaz a házaspár hívja meg keresztkomának, akiknél egyik esküvői tanúként Serfőző György neve szerepel. 8 4 Ha azt is figyelembe vesszük, hogy Serfőző Györgyöt több esetben is a bizonyíthatóan Morvaországból szárma7 7 1756. jún. 7-én keresztelték Asztalos Ferenc és Grós Róza gyermekét, Jánost (Ker. ak. 32a) 8 Katalin feleségétől született Borbála nevű lányát 1751. nov. 2án keresztelték (Ker. ak. 23a) 7 9 L. az 1751. jan. 10-i házassági bejegyzést (Vegyes ak. 24a) 8 0 1757. máj. 18-án keresztelik Asztalos Pál és Galko Zsuzsanna gyermekét, Zsuzsannát (Ker. ak. 33a) 8 1 1755. febr. 2-án köt házasságot Svebih Pál és Galko Zsuszanna, mindketten katolikusok és putnokiak, Antalfí Márton és Zubo György tanúk előtt (Vegyes ak. 25a) 8 2 1770. okt. 8-án temeik el Zsuzsannát, Sztolár Pál 13 éves leányát (Vegyes ak. 134b) 8 3 L. az 1755. nov. 2-i és 1761. máj. 3-i bejegyzéseket. (Ker. ak. 31a, 37a) 8 4 L. az 1760. júl. 13-i esketési és az 1761. máj. 3-i keresztelési bejegyzéseket (Vegyes ak. 27a és ker. ak. 37a)
