A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)

RÉGÉSZET - PINTÉR-NAGY Katalin: Kora népvándorlás kori sír Pácin–Szenna-dombról

96 Pintér-Nagy Katalin zár be. A markolat átmetszete téglalap alakú, és szegecselés nyoma figyelhető meg rajta. A kétélű penge fokozatosan keskenyedő, alsó harmadán a hüvely falenyomata látható. A penge átmetszete lapított ovális alakú. A kard teljes hossza 93 cm, a penge hossza 80 cm, a markolat hossza 13 cm. Markolatszélessége a markolattőnél 2,2 cm, a markolat végénél 0,5 cm. A penge szélessége a markolattőnél 5,5 cm, alsó harmadában 4 cm. A vaskard pengéjén került elő az ezüst hüvelytorkolat-lemez (2. kép 2a, 2b), mely két tagból áll. Az ezüst torkolatlemez felső tagja fogta körül teljesen a hüvely keresztirányú kerületét, mely lemez végeit egymásra hajlították, nem szegecselték össze őket. A torkolatlemez felső tagjának csak az elölnézete díszített, hosszanti irányban három párhuzamos, ékkiképzésű borda tagolja három mezőre a felületet. A bordák között pedig három hosszanti irányú, vésett halszálkasor díszítés figyelhető meg (2. kép 2a). A hüvelytorkolatlemez felső tagjához forrasztották az alsó tagot, mely nem fogta körül a hüvelyt, csak a hüvely elölnézetét díszítette. Az alsó tag kiképzése — ahogyan a kardhüvely alakját követte — enyhén ívelt, két vége sérült, letört; valószínűleg a bolygatás során sérülhetett meg. A lemezből kivágott, áttört, háromszög alakú díszítése félkör alakú szalagok egymásba fonódásából alakult ki (2. kép 2b). A húvelytorkolat-lemez teljes szélessége 2,5 cm. A torkolatlemez felső tagjának teljes hossza 14,5 cm, hosszanú átmérője (mely egyben az egykori hüvely átmérőjét is adja) 6,4 cm, a lemez szélessége 1,4 cm. Az alsó tag hossza 5,5 cm, teljes szélessége 1,5 cm, melyből egy 0,3 cm vastag részen a felső taghoz volt forrasztva. A kardpenge felső harmada alá lokalizálható a páros bronzból készült kardhüvely-fiiggesztőveret (1. kép 3). A két veret egymásra merőlegesen helyezkedett el a sírban. Közvedenúl a fúggesztőveretek mellett található déli irányban egy kardgyöngy, délnyugati irányban pedig egy ezüstcsat. A két öntött bronz függesztőveret teljesen egyforma, középrészükön két, S-alakban ellentétesen meghajló állatfej látható. A veretek szélein poncolt díszítéssor fut végig, maguk az állatfejek gondosan kidolgozottak, jól láthatók a fül, szem és az orr vonalai. Az állatábrázolásos középrészhez forrasztottak két-két, végük felé elkeskenyedő pecket, melyek segítségével rögzítették őket a kardhúvelyhez. Mindkét fúggesztőveret esetében megfigyelhető, hogy a hozzájuk forrasztott két-két pecek nem azonos méretű, mindkét tárgyon az egyik rövidebb és vastagabb, mint a másik (2. kép 3). A fúggesztőveretek enyhén íveltek. Ezen tárgyak teljes hossza 6,5 cm; legnagyobb szélességük 2,2 cm. Az S alakú középrész hossza 3,8 cm. A peckek hossza 1,9 cm, illetve 2,1 cm, szélessége 0,6 cm, illetve 0,4 cm. Szintén a kardpenge felső harmada alól került elő, közvedenúl a kardhúvely-függesztőveretek mellől egy kisméretű ezüstcsat (1. kép 4). A csat karikája kerek alakú, tömör, kör átmetszetű, a forgó része felé fokozatosan keskenyedik. A csat pecekje ugyancsak kör átmetszetű, vége felé egyenletesen keskenyedik, és ráhajlik a csatkarikára (3. kép 4). A csat hossza 1,7 cm, szélessége 1,7 cm. A pecek hossza 2,2 cm, szélessége 0,4 cm. Közvedenúl a páros fúggesztőveretek mellett találták a kardgyöngyét (1. kép 5). A sötétkék, bikónikus üveggyöngy testét középen fehér farkasfog kiképzésű fonalberakással díszítették, valamint több színű (piros, sárga, fehér, kék) márványozás figyelhető meg a gyöngy egész felületén (3. kép 5a, 5b). A gyöngy magassága 1,9 cm, átmérője 2,3 cm, lyukátmérője két oldalán különböző: 1 cm, illetve 0,5 cm. A medencecsontnál került elő egy bronzcsat (1. kép 6). A csat elnyújtott ovális alakú, kör átmetszetű, a pecekhegy felőli részen vastagabb, csatteste nem volt. A csat pecke nem maradt meg, de a feltárás során észlelték a pecek rozsdafoltját (3. kép 6). A csat hossza 2,7 cm, szélessége 1,3 cm. A halott lábához temettek el egy kisméretű, ép állapotú szürke bögrét (1. kép 7), kissé a sír aljába vájva. A szürke, korongolt, finom csillámos homokkal jól soványított, néhol foltosra égett, enyhén kihajló peremű, gömbös testű bögre alja tagolt, talpkorongos kiképzésű (3. kép 7). A bögre magassága 7,2 cm, szájátmérője 8,5 cm, fenékátmérője 5,2 cm. TEMETKEZÉSI RÍTUS A Pácin—Szenna-domb 2007-es leletmentő feltárása során a területen nem került elő több vázas temetkezés, ennek ellenére nem álk'tható egyértelműen a sírról, hogy magányos temetkezésről van szó, ugyanis a Szenna-domb keleti és nyugati oldalát nem tárták fel. A Pácin-Szenna-dombi sír tájolásával megegyező D—E-i irányítás a kárpát-medencei szarmata területeken általánosnak tekinthető (KULCSÁR 1998, 16). A 4. század végére, 5. század elejére datálható, az Alföld északi peremére lokalizálható, Tiszadobkörhöz sorolható temetők sírjainak döntő többsége is D-É-i tájolású (ISTVÁNOVITS 1998, 309-311): Tiszadob—Sziget,

3 Tiszavalk—Kenderföldek (GARAM— 5 A tiszadob—szigeti temető korai sírjai D-É-i tájolásúak, a későbbek viszont Ny-K-i irányúak (ISTVÁNOVITS 1993,139-141).