A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)

NÉPRAJZ - CSÁSZÁRI Éva: A bükkszentkereszti szlovákok hagyományos foglalkozásainak szókincse, mint a nyelvben rögzült világkép szegmense

186 Császári É

va Igék: bit', som, bul [bity, szom, buljpraes.: som, si, je - jest - jesto -jestok, sme, st'e, sa, [szom, szi, je - jeszt -jeszto - jesztok, szme, sztye, sza] imp.: buc, budzme, buct'e - buce [buc, budzme, buctye]; perf.: bul, bula, bulo [bul, bula, bulo]; fut.: bud'em, bud'es, bud'e [bugyem, bugyes, bugye] = van donest'perf. [donyeszty] = hoz, elhoz, meghoz dostat'perf. [dosztaty] = kap ist', idem, ide, idu imperf. [iszty, igyem, igye, idu] = megy kriéet'imperf. [kricsety] = kiabál kupit'perf. [kupity] = vesz, vásárol kupovat'imperf. [kupovaty] = vásárol mat', mam, mal imperf. [maty, mam, mal] = birtokolni nakrmit'pcA. [nakrmity] = megetet opucovat'peví. [opucovaty] = megtisztít palit'imperf. [pality] = éget platit'imperf. [platyity] = fizet poklost', poklad'em perf. [poklaszty, poklagyem] = rárak, felpakol poprahat'pf. [poprahaty] = befog (lovat) povozit'pf. [povozity] = behord, beszállít predat'perf. [predaty] = elad predavat'imperf. [predavaty] = árul trimat', trimem imperf. [trimaty, trimem] = tart v. meddig ukvacit perf. [ukvacsity] = felakaszt viliéit'perf. [vilicsity] = kimeszel vipalit'pf. [vipality] = kiéget pozíf'imperf. [vozity] = szállít, fuvaroz zmerat'perf. [zmeraty] = megmér, lemér znat', znam imperf. [znaty, znam] = tud, ismer Névmások, határozószók, egyéb szerkezetek: hitro adv. [hitro] = gyorsan ked':\dv. [kegy] = amikor, ha kopcem adv. [kopcem] = púposán, tele pozd'e jeseit adv. [pozgye, jeszeny] = késő ősz A fuvarozáshoz kapcsolódó szókincs eredetét vizsgálva megállapítható, hogy túlnyomó többségében szláv, szlovák eredetű szavak alkotják. Csupán kis hányaduk tekinthető idegen eredetűnek: magyar átvétel a éutak és a maza főnevek, német eredetű a mincir és zfurman kifejezés. ÉLŐ FOGLALKOZÁSOK, TEVÉKENYSÉGEK: FAKITERMELÉS, ERDŐMŰVELÉS, GYŰJTÖGETÉS A lakosság megélhetését biztosító tevékenységéhez szervesen kapcsolódott a fakitermelés és a folyamatosságot biztosító erdőgazdálkodás, erdőművelés. Míg a férfilakosságnak a fakitermelés, favágás biztosított és részben ma is biztosít megélhetést, az erdőnevelés és tisztítás az asszonyok és a gyerekek munkalehetősége volt. Fakitermelés A favágás helyszínét a bükkszentkereszti szlovákok slognak [slog] nevezik, az erdei munkás, favágó, gyalogos neve slogár [slogár]. A slogárok [slogárok] hagyományos szaktudásuk birtokában végezték a legjelentősebb erdei munkát. A favágást az erdész kerül, jager [kerül, jager] irányította. Ö szervezte meg a fakitermelést: ősszel kijelölte a kivágandó erdőrészeket, megszervezte a favágókat és a fuvarosokat fiirman-fiirmane [furman-furmanye], kijelölte a rakodóhelyeket mesto [meszto], biztosította a felügyelőket és megállapodott a munkásokkal a bérezésről.

1

6 A fakitermelés szezonális munka ma is: novembertől márciusig - od novembra do marca [od novembra do marca] — zajlik, ugyanis az erdészet védi az újulatot. Ha nem volt legalább harminc centiméteres hó, nagy fatörzseket nem volt szabad kivágni, mert a lezuhanó rönk elpusztította volna az újulatot. A hó azonban megvédte a kis sarjadékot a talaj mentén, így tavasszal azonnal megindulhatott az erdő növekedése. Tavasszal csak gyérítést és ritkítást, aljtisztítást végeztek, zölden soha nem döntöttek fát. „Almában vágtuk ki, amikor ' • '17 nem erzi. A kivágandó erdőt tin. nyilasokra (200-300 méter hosszú, 10 méter széles erdősáv) osztották, ennek a kitermelését ketten, hárman vagy négyen is vállalhatták. A fakitermelési és értékesítési vállalkozások megjelenése előtt a favágók bandában (kb. 20 férfi, 10 pár fűrész) dolgoztak. Ezen belül döntőpárok dolgoztak: egy pár fűrész volt a dvojka [dvojka], ha hárman dolgoztak együtt, azt trojkának [trojka] nevezték. A fa kivágását (virubat [virubaty]) követően darabolják és osztályozzák a fákat. A legjobb minőségű, elágazásmentes részt rönkfának vagy műszaki fának 1

6 Idézet Ladányi Józseftől (1919) (VŐ. TÓTH 2001, 34-35). 1

7 Idézet Ladányi Józseftől (1919) (VÖ. TÓTH 2001, 35).