A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)

NÉPRAJZ - BODNÁR Mónika: Putnok és Serényfalva katolikus lakossága a 18. század közepén

Putnok és Serényfalva katolikus lakossága a 18. század közepén 179 Vannak olyan esetek is, amikor a névváltozás okát nem ismerjük. Pl. Galko János (1717 körül—1770. augusztus 19.) felesége, akivel 1737. február 24-én köt házasságot, s akivel nyolc közös gyermekük születik, Bényo, Drahota és Bezova Anna néven is szerepel az anyakönyvekben. Együk alkalommal a Csaklus Jokel névvel találkozunk, ennek magyarázatát sem sejtjük. A Jámbor, másutt Kapuszta családnév esetében is csak találgatni tudunk, hogy a viselőjének jellemző tulajdonságára, vagy esetleg foglalkozására utal-e, s hogy melyik az eredeti.

9

5 Bár az sem lenne meglepő, ha kiderülne, hogy eredetileg egy harmadik neve volt az illetőnek. Összegzésként elmondható, hogy az anyakönyvi kutatások rendkívül sok információt hozhatnak felszínre egy-egy település vonatkozásában, s meglátásunk szerint a kutatók ennek lehetőségét még nem használták ki kellőképpen. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A térképek elkészítéséért Fábián Péter Áronnak, a latin nyelvű szövegek fordításában nyújtott segítségért Ph.D. Gyulai Évának és Békési Gábornak mondok köszönetet. RÖVIDÍTÉSEK Can. Vis. 1733 - Canonica Visitatio, Biskupsky archív v Roznave (Püspöki Levéltár, Rozsnyó) GMA 99. 43. 1-128. - Mária-Terézia-féle úrbérrendezés Gömör megyei összeírása (Tóth Péter fordításában). Gömöri Múzeum Adattára, Putnok Ker. ak. — Keresztelési anyakönyv, 1733-1820. Római Katolikus Plébániahivatal Irattára, Putnok Vegyes ak. — Házassági és halotti anyakönyv, 1734—1820. Római Katolikus Plébániahivatal Irattára, Putnok IRODALOM ACSÁDY Ignác (szerk). 1896 Magyarország népessége a Pragmatica sanctio korában 1720—21. Magyar Statisztikai Közlemények. Új folyam, XII. kötet. Országos Magyar Kir. Statisztikai Hivatal, Budapest. BODNÁR Mónika 2005 A magyarországi Gömör kézművessége. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XLIV, 519—544. 2007-2008 Adatok Putnok történetéhez a 19. század második felétől napjainkig. In BODNÁR Mónika (szerk.): Számadás. írások Gömörből és a Gömöri Múzeum első húsz évéből. Putnok. 122-245. 2010 A kis serényi gróf Serényi család helye a gömöri népi történeti emlékezetben. Egyetemi doktori (PhD) értekezés, kézirat. Debrecen. 2011 Szakrális kisemlékek Putnokon. Szülőföldünk. A megyei honismereti mozgalom közleményei 35. Dominium Könyvkiadó, Miskolc-Kassa. 188-196. 2012 A putnoki Putnoky család putnoki ágának 18— 20. századi genealógiája az anyakönyvek tükrében. In ÖRSI Julianna (szerk.): Középpontban a család. 2. kötet. 9—24. Túrkeve—Szolnok. (Jászkunság Könyvtéka 2.) BOROVSZKY Samu (szerk.) é. n. [1903] Gömör-Kishont vármegye. Budapest. CSOMOR Ernő 1966 A putnoki rk. egyháztörténete. Kézirat, Római Katolikus Plébániahivatal Irattára, Putnok. DIÓS István (főszerk.)—VICZIÁN János (szerk.) 1993-2010 Magyar Katolikus Lexikon I-XV. Szent István Társulat, Budapest. FAGGYAS István 1993 A cigányzene Gómórben. Debrecen. (Gömör néprajza 41.) FINÁLY Henrik 1991 A latin nyelv szótára. Reprint. Budapest. FORGON Mihály, Mihályfalusi 1997 Gömör-Kishont vármegye nemes családai. Reprint. Méry Ratio, Samorín-Somorja. (Gömör-Kishonti Téka) ILA Bálint 1944—1976 Gömör megye I-IV. Budapest. KEMPELEN Béla 1911-1932 Magyar nemes családok I—XI. Budapest. NAGY Iván 1857—1868 Magyarország családai czfmerekkelés nemzedékrendi táblákkal I-XIII. kötet. Pest. 9

5 L. az 1753. jún. 19-i bejegyzést (Ker. ak. 26a)