A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)

NÉPRAJZ - BODNÁR Mónika: Putnok és Serényfalva katolikus lakossága a 18. század közepén

164 Bodnár Mónika A nőtlenség - a papoktól eltérően — nem kötelező szá­mára (DIÓS-VICZIÁN 1993-2010, VII. 850). A putnoki licenciátus, Murányi István nős volt. O és felesége is Putnokon hunytak el 1751-ben. Az anya­könyvi bejegyzés szerint 1751. március 16-án teme­tik el a korábbi időben hcenciátusi feladatokat ellátó Murányi Istvánt, akinek korát mintegy 70 évre becsü­ük. 2 Valójában ekkor már 83 éves lehetett, hiszen 1733­ban a vizitáció szerint 65 éves volt. Alig egy hónappal később, április 14-én özvegyét, Annát is eltemetik. 3 Talán az ő fiuk lehetett Murányi Lőrinc putnoki taní­tó, akinek nevével többször találkozunk az anyaköny­vekben. De az sem kizárt, hogy maga Murányi István is tanító volt. Erre azért gondolhatunk, mert a keresz­telési anyakönyvben találkozunk ilyen bejegyzéssel. Először 1736. szeptember 21-én szerepel a Eaurentius Murányi Eudi-Magister Put. bejegyzés. 4 1737. március 5­én Stephanus Murányi LudiMagister ohash&tóő 1741 no­vemberében ismét feltűnik a l^aurentius Murányi név. 6 Ebből arra következtethetünk, hogy az 1737. március 5-én bejegyzett Stephanus vagy elírás, vagy két külön­böző személyről van szó. Ez utóbbi esetben talán az idős Murányi Istvánra utaló adattal van dolgunk. A reformációt, majd a putnoki katobkus egyház újraalapítását követő első katobkus plébános Virágh László. Érsekújvári születésű újmisés papként kerül Putnokra, ahol nyolc évet tölt (CSOMOR 1966, 16). O kezdi el vezetni az egyházi anyakönyveket. Ám nyolc év után valószínűleg máshová helyezik, mert gyöngy­betűs bejegyzései csak 1741 végéig olvashatók. Ezt követően hosszabb ideig, kb. három és fél évig nem sikerül megnyugtatóan rendezni a putnoki plébánia helyzetét. Ebben az időszakban lecsökken a bejegyzett házasságok száma, a meglévő bejegyzéseket is gyakran cserélődő, más-más személyek írják. A keresztelési és halotd anyakönyvi bejegyzések is nagyon hiányosak, szétszórtak és rendezedenek ezekből az évekből. Az 1744—1745-ös évekből egyáltalán nincsenek házassági bejegyzések, s az 1743 szeptemberében kötött házas­ságok ugyanazzal a kézírással vannak bejegyezve, mint az 1746-tól kötött házasságok, tehát ezeket minden bi­zonnyal utólag vezették be. 1743—1744-ből nincsenek sem keresztelési, sem halotti anyakönyvi bejegyzések a putnoki anyakönyvekben. Ezekben az években fel­tehetően valamelyik szomszédos plébánián anyaköny­vezték a putnokiakat. Volt olyan időszak is, amikor 2 Vegyes ak. 128b 3 Vegyes ak. 128b 4 Ker. ak. 4b 5 Ker. ak. 5a 6 Ker. ak. 10a a szendrői ferences atyák látták el a parókia adminiszt­rátori feladatait. Mint pl. Zemanek Márton 1741 de­cembere és 1742 tavasza között, és Potyondi Ábrahám 1745 márciusában. A kettőjük közötti időszakban Tarnóczy Miklós elnagyolt, pontadan és nehezen követhető bejegyzései olvashatók az anyakönyvek­ben. Tarnóczy a Pozsony megyei Alsókorompáról (ma Dolná Krupá) érkezik Putnokra (DIÓS-VICZIÁN 1993-2010, I. 189). Az egyházközség kinevezett plé­bánosa (CSOMOR 1966, 18), ennek ellenére ő is csak néhány hónapot — az anyakönyvi bejegyzések ta­núsága szerint 1742 júniusától 1743 februárjáig ­tölt itt, mert rövidesen tábori lelkésznek szegődik, a Forgách Regiment szolgálatába áll, majd Itáliában hal hősi halált 1748. február 28-án (CSOMOR 1966,18). A putnoki plébániának ezt az áldadan helyzetét 1745 márciusában sikerül rendezni, ekkor helyezik ide a Csallóközből a vágbesztercei (ma Povazská Bystrica) születésű Rabcsek István plébánost, aki tíz évig szol­gálja a putnoki és máiéi híveket. Ha a térképre tekin­tünk, szembetűnik, hogy Vágbeszterce közel fekszik a Serényi birtokként és a máiéi telepesek kibocsátó állomásaként emlegetett Csicsmányhoz (ma Cicmany) és Bélához (ma Valaská Belá). Mindezek ismeretében arra kell gondolnunk, hogy nem lehet puszta véleden Rabcsek István idehelyezése. Nyilvánvalóan a Serényi­ek közbenjárását kell sejtenünk a tény mögött. Minden bizonnyal azzal is telepítési akciójuk sikerét kívánják biztosítani, hogy jobbágyaikhoz nyelvüket és szoká­saikat ismerő, úgymond közülük való papot küldenek. Rabcsek 1755-ben Putnokot elhagyva egy tisztán ka­tobkus plébániára, a szlovákok által lakott, Nógrád megyei Divénybe (ma Divín) távozik, ami Putnokhoz hasonlóan szintén mezőváros (CSOMOR 1966, 18). Őt 1755. december 3-tól Fábián Mihály plébános köved, kinek esetében már nemcsak feltételezésekre hagyat­kozhatunk a tekintetben, hogy ki áll idehelyezésének hátterében. Fábián maga jegyzi ezt fel az utókor szá­mára a születési anyakönyvbe bevezetett sajátkezű be­írással, mely szerint gróf Serényi Amand jóvoltából került új állomáshelyére. 7 Ő kutatási időpontunk vé­géig, 1767-ig szolgál Putnokon. A plébános akadályoztatása esetén a hcenciá­tus, a tanítók, a szomszédos települések plébánosai, vagy Szendrőből érkező ferences atyák végzik az egyházi szolgálatot, keresztelnek, temetnek vagy es­ketnek. A következő nevekkel találkozunk: Murányi István licenciátus, Murányi Lőrinc, Murányi István, Antalfi Márton putnoki tanítók, Csáky István harkácsi, 7 Ker. ak. 31a

Next

/
Thumbnails
Contents